© sxc.hu

A Neuron folyóiratban megjelent cikk állítása szerint a Blanes sejt képes lehet információt tárolni szagokról, illetve felerősíteni velük kapcsolatban az agy reakcióját. A folyamat, amely az emlékeket tárolja el a sejtekben, valószínűleg megismétlődik az agy más területén is, amely az emlékezésért felelős.

A szagok érzékelése azzal kezdődik, hogy a levegőben lévő illatmolekulák kölcsönhatásba lépnek az orrüreg felső részén található szaglóhám milliónyi szenzorával. Ezután az üzenősejtek jelet küldenek az agy szaglásért felelős központjába, a szagló gumóba, ahol az illat felismerése kezdődik. A legutóbbi kutatás, amit a Cleveland-i Case Western Reserve Egyetem végzett, azt feltételezi, hogy a Blanes sejteknek kulcsszerepük van a szaglások közötti logikai kapcsolat fenntartásában.

Sejtközi kommunikáció

© sxc.hu

Az Ohio csoport egy speciális infravörös mikroszkóp segítségével tanulmányozta patkányok felnyitott agyában a Blanes sejtek működését. Az eszköz képes a neuron sejtek rendkívül vékony nyúlványainak megfigyelésére is, melyeken keresztül a neuronok kommunikálnak egymással. A kutatók azt állapították meg, hogy egy, a kommunikációban megfigyelhető speciális minta engedélyezi a szagló gumó számára, hogy a kimenő jeleket több százszorosára erősítse fel. Az elmélet megmagyarázza, hogyan képesek a Blanse sejtek ilyen jelentős hatást gyakorolni a szaglórendszerre. A kutatók az agynak ezt a tevékenységét nagyon hasonlónak ítélik az agy emlékezésért felelős részében végbemenő folyamatokhoz.

- Ezek a sejtek nélkülözhetetlen részei a szaglásnak nevezett idegrendszeri folyamatnak. A sejtek önmagukban is képesek memóriaként viselkedni és információt tárolni a szagokról. Meglehetősen különös, hogy egy sejt önmagában állva képes legyen bármit is megjegyezni – nyilatkozta a kutatást vezető Ben Strowbridge professzor.

Szaglás és az agyi leépülés

© sxc.hu

Strowbridge professzor szerint ez megmagyarázza, hogyan képes a szaglás aktiválni bizonyos emlékeket: - A Blanes sejtek működése nagyban hasonlatos az agynak azon részéhez, amely az Alzheimer kór által érintett. Abban reménykedünk, hogy a szaglás folyamatának megértésén keresztül közelebb jutunk az agynak ehhez a sokkal nehezebben kutatható részéhez.
Korábbi vizsgálatok szerint azoknál a személyeknél, akik nehézségekkel küzdenek a szagok felismerésében, sokkal nagyobb eséllyel fejlődik ki agyi leépülés. A szaglás-teszt gyakran használt vizsgálat bizonyos elmebaj-típusok kockázatának felmérésében is.

Edmund Rolls professzor, az Oxfordi Egyetem Számítógépes Neurontudományi Laboratóriumának vezetője is egyetért, hogy a tanulmány legérdekesebb megállapítása a Blanes sejtek információtároló képessége. Ám, az oxfordi professzor kétségeket is megfogalmaz, miszerint a kísérlet igen jól definiált, mesterséges környezetben történt, ami nem biztos, hogy megmutatja, hogyan működnek a dolgok egy élő patkány vagy ember agyában. - Nem gondolom, hogy a tanulmány túl sokat mondana arról, hogyan működik a szaglás valójában – nyilatkozta.