Ha éjszaka elmarad © dripnet.hu

Sok más kisgyermekes anyához hasonlóan Martha folyton fáradt volt, s valahányszor hároméves gyermeke napközben elaludt, maga is megragadta az alkalmat egy kis szunditásra. A délutáni szieszták ellére is folyamatosan álmosnak érezte magát, végül felkereste orvosát, aki a New Yorki Egyetem alvászavarokkal foglalkozó központjába utalta. A  központban töltött éjszaka után – amely alatt elektródákkal mérték a páciens agyhullámait, légzését és mozgását – végre fény derült a kimerültség okára. Az alvászavarokkal foglalkozó központ pulmanológusa Ana Krieger diagnózisa szerint a páciens visszatérő hypopnea-ban szenved, vagyis alvás közben elégtelenné válik a légzése. Emiatt az agya azonnal „felkelti” amikor az oxigén ellátás egy kritikus pont alá süllyed; tovább rontott a beteg alvásának minőségén, hogy álmában önkéntelen végtagmozgásokat végzett. Néhány héttel az első vizsgálatot követően a pácienst a CPAP nevű gépen kezelték, amely a folyamatos pozitív légmozgást biztosította számára. Martha a nők alvásproblémáit alapjaiban átértékelő szakértőknek köszönheti a segítséget - írja a Newsweek.

A kilencvenes évek közepéig az alváslaborokban megforduló páciens jellemzően középkorú túlsúlyos férfi volt, aki horkolásával az őrületbe kergette a feleségét, s csak felesége unszolására szánta rá magát a kivizsgálásra. A férfiak száma ugyan nem csökkent, de az utóbbi évtizedben egyre több nő jelent meg panaszaival az alvás-laborokban. Így egyre több orvos és beteg ismerte fel, hogy amit korábban menopauzális panasznak vagy kismama-fáradtságnak véltek, valójában fizikai vagy pszichológiai probléma, amelyet alvási szokásaink megváltoztatásával, meditációval vagy a CPAP-hoz hasonló eszközökkel orvosolhatóak.

Keserű pirula

„Az emberek a fájdalomcsillapítókhoz hasonlóan gondolkodnak az altató pirulákról is; gyorsan rutinná válhat a szedésük” – ad hangot aggodalmainak Dr. Meir Kryeger, Útmutató nőknek az alvászavarokról című könyv szerzője. Egy biztos, az alvás iránti vágy alaposan felpörgette az altatószerek piacát is: évente kétmilliárd dollárt költ az Egyesült Államok lakossága különféle készítményekre. Kryeger szerint a tabletták szedése csak nehezíti az okok kiderítését, az alvászavarokkal küzdőknek előbb diagnózist kellene kapniuk problémájukról, s csak ezt követően kezdhetnék el a gyógyszerek szedését. Ezek a szerek ugyanis elsősorban rövidtávú alvászavar kezelésére ajánlottak, olyan stresszhelyzetek kezelésére, mint például egy közeli hozzátartozó elvesztése. Az altatók ugyanis nem kezelik az alvászavar mögött lévő problémákat, legyen ez stressz, fizikai rendellenesség vagy hormonális gondok.

„Tény, hogy a nők hajlamosabbak az álmatlanságra és az alvászavarokra bármely életkorban, kivéve a gyermekkort” – mondja Dr. Barbara Phillips a Kentucky Egyetem orvos-professzora. Hasonló megállapításra jutott Eva Van Cauter a Chicagoi Egyetem orvosprofesszora is, aki a modern női lét összetettségét, a különböző szerepeknek való megfelelést  - korunk női egyszerre dolgozók, feleségek és anyák - okolja az alvászavarokért. Kevés alvás mellett könnyebben leszünk rosszkedvűek, fáradékonyak és ingerlékenyek. Az alváshiányos nőknél nagyobb a depresszió, szívroham, sőt az elhízás veszélye is. Kutatók ugyanis arra jutottak, hogy aki kevesebbet alszik a kelleténél, annak felborul az éhségért és telitettségért felelős hormontermelése is.

Az álmatlanságra leginkább az első menstruáció előtt, a terhesség alatt és a menopauza körül hajlamosak a nők – mondja Dr. David Neubauer pszichiáter. A fiatal lányoknak a menstruációjuk kezdetén bekövetkező hormonváltozás és a fellépő vasveszteség miatt problémát jelenthet az alvás; később a hormonokkal kapcsolatos alvásproblémák egyre gyakoribbá válnak. A Nemzeti Alvás Alapítvány felmérése szerint a menstruáló nők 70 százalékánál jelentkeznek olyan tünetek a ciklus alatt, amelyek zavarják a nyugodt alvásukat, így érzékeny mellek, duzzadások, görcsök és fejfájás. Az ideiglenes alvászavarok kezelésére az altatótabletták vagy a koffeinfogyasztás visszafogása is megfelelő megoldást jelenthet.

Az ingadozó ösztrogén-szint azonban nem hibáztatható mindenért. Ahogy a kutatók mind többet tudnak meg az alvás természetéről, az alvászavarok egyre több típusát képesek megkülönböztetni a nők esetében. Az egyik leggyakoribb típus az apnea, amelynél az emberek alvás közbeni légzése nem kielégítő. A nőknél ez a leggyakrabban a menopauza után jelentkezik, amikor gyakori a nyak körüli zsírszövetek megvastagodása. Ez elég hozzá, hogy elzárja a megfelelő légzés elől az utat. A fiatalon jelentkező apnea esetében gyakori a túlsúly vagy az átlagtól eltérő arcberendezkedés – mondja Kryger.

Arra használjuk, amire van © sxc.hu

A terhes nőknél jelentkező horkolás vagy egyéb alvás közben meglévő légzési zavarok hátterében az áll, hogy a magazat gyarapodása során egyre inkább nyomja az anya rekeszizmát és így kevesebb levegőt képes egyszerre belélegezni. Ezesetben az orvosok kötelessége, hogy a kevesebb levegőhöz jutás nem eredményez e vérnyomás-növekedést, amely egyaránt veszélyes lehet a baba és a mama számára. Az apanea esetében segíthet a CPAP készülék alkalmazása, ám sok esetben a súlyvesztés az optimális megoldás, de segíthet a testhelyzett megváltoztatása is, a hát helyett aludjunk inkább az oldalunkon.

A másik nemrég felfedezett alvászavaró tényező az önkéntelen végtagmozgás, amely a nőknél szintén gyakoribb, mint a férfiaknál. Az érintettek kényszeresen mozgatják lábukat, és csúszó-mászó mozgást végeznek velük. A nyughatatlan lábmozgás fő okozója a szervezetben lecsökkent ferritin-szint, azaz a szervezet által feldolgozott vas. Az alacsony vas szint – amelyet erős menstruáció vagy terhesség idézhet elő – megmagyarázza, miért elsősorban a nőket érinti ez a probléma. Nagyobb mennyiségű véradás vagy vegetáriánus étrend is előidézhet vashiányt. A vaspótlás megoldást jelenthet, de ez néha akár hónapokig is eltarthat. A Requip nevű új szer kifejezetten az önkéntelen végtagmozgás orvoslására fejlesztették ki, az agyban található dopamin receptorokat stimulálja, egy olyan módszert használva, amelyet a Parkinson-kóros betegeknél is alkalmaznak.

Sokesetben azonban az eddigieknél jóval prózaibb megoldások is segíthetnek az álmatlanság leküzdésében, amelyeket az orvosok egyszerűen „alvás higiéniának” neveznek. Ide tartozik minden, ami a lefekvést megelőző cselekedetek része. „Az alvászavarok nagy része néhány alvás előtti szokás megváltoztatásával leküzdhető” – mondja Dr. Jean Matheson alvásszakértő.

„A hálószobát csak alvásra és szexre használjuk, ne szolgáljon kiterjesztett irodaként vagy szórakoztató szobaként egész éjjel bekapcsolt tévével. Zuhanyozzunk lefekvés előtt forró vízzel és legyen jól szellőztetett és hűvös a hálószoba. Igyekezzünk már lefekvés előtt relaxálni, és semmiképp ne csináljunk olyasmit, ami felidegesíthet, például ne ilyenkor foglalkozzunk a befizetetlen számlákkal. Igyekezzünk a hét minden napján ugyanakkor lefeküdni és felkelni. Éjjel legyen a szobában sötét, de reggel jó ha besüt a nap az ablakon, hogy szervezetünk számára világos legyen mikor van éjjel és mikor nappal. Végül kerüljük az alkoholt elalvás előtt, és már késő délutántól tartózkodjunk koffeint és egyéb serkentőket tartalmazó italok fogyasztásától. A jó alvás megér némi extra fáradozást, meglesz a haszna.