A göttingeni egyetem kutatói Walter Schulz-Schaeffer professzor irányításával az elbutulás egyik válfaját, a Lewy-testes demencia (Dementia with Lewy-bodies, DLB) nevű betegséget vizsgálták, amely az Alzheimer-kór után az elsősorban idős korúaknál megfigyelt elbutulás második leggyakoribb formája.
 
Mostanáig úgy tartották, hogy a betegséget az idegsejtek központjában felhalmozódó alfa-szinuklein, egy fehérje okozza, amely a Lewy-testnek nevezett alakzatba tömörülve elpusztítja a sejteket, és így lassanként az egész idegrendszer állapota leromlik.
 
A göttingeni kutatók szerint azonban a Lewy-test kialakulása sokkal inkább következménye, mintsem oka a betegségnek. Az eredmények szerint ugyanis az alfa-szinuklein először a sejtek között halmozódik fel abnormális mértékben és gátolja a sejtek közötti kapcsolattartást. Éppen ennek következtében kezd romlani az idegrendszer teljesítménye. A sejtek a kommunikáció helyreállítása érdekében igyekeznek eltávolítani a fehérjét az útból - egészen pontosan magukba szívják, felfalják az akadályt, amely így a sejtmagba kerül, ott viszont a sejt pusztulását idézi elő, tovább súlyosbítva a betegséget.
 
A Die Welt című német napilap internetes kiadásában megjelent cikk szerint a kutatók azt tervezik, hogy következő lépésként megvizsgálják a Parkinson-kór kialakulásának körülményeit, mert a jelenleg érvényes nézetek szerint ebben a DLB okára nagyon hasonlító mechanizmus a felelős.