A népesség átlagéletkorának emelkedése - a lakosság "elöregedése" - az egész világon a rákbetegek számának növekedésével fog járni, de különösen a fejlődő országokban lesz érezhető ez a hatás - mutatott rá az ENSZ-szerv igazgatója, Peter Boyle a Barcelonában hétfő óta tartó Európai Rákkutatási Konferencián.
 
Évekig azt tartották a kutatók, hogy a rák a gazdag országok lakosságára jellemző betegség, mégpedig elsősorban azért, mert a fejlődő országokban átlagosan nem érnek meg olyan magas kort az emberek, hogy kialakulhasson a szervezetükben a daganat. Ez azonban megváltozik, ahogy ezekben az országokban is emelkedik az átlagéletkor és egyre elterjedtebbé válnak azok a fogyasztási szokások - mint a dohányzás - , amelyek növelik a rák kialakulásának kockázatát - magyarázta Boyle.
 
Mindez oda vezet az ENSZ-szerv szerint, hogy a következő évtizedekben drámaian megugrik a rák áldozatainak száma a világban. A jelenlegi évi 7 millióról 2030-ra valószínűleg 17 millióra emelkedik a betegség halálos áldozatainak száma, a rákbetegek száma pedig megháromszorozódik, 75 millió lesz.
 
Európa példája azonban azt mutatja, hogy lehet javítani a helyzeten. Habár a rákbetegek száma itt is évről évre emelkedik, a rák halálos áldozatainak száma kevesebb, mint amennyire számítottak a szakemberek. Eredményt mutat tehát, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a szűrésre, a dohányzással kapcsolatos ismeretterjesztő kampányokra és a betegség kezelésére - vélekedett Boyle.
 
Sok szegény országban azonban hiányoznak a feltételek a példa követéséhez. Legkevesebb harminc afrikai és ázsiai országban nem állnak rendelkezésre sugárterápiás berendezések - mutatott rá. Éppen ezért arra buzdította a szervezeteket és a kormányokat, hogy fordítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet erre a betegségre, ami több ember halálát okozza, mint a tuberkulózis, a malária és az AIDS együttvéve.