szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az elhízás világszerte fokozódó mértéke miatt a szénhidrátok étrendünkben betöltött szerepének megítélése rendkívül ellentmondásos. Összegyűjtöttünk néhány tényt a nélkülözhetetlen szénhidrátokról.

A szénhidrátok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az emberi testben. A táplálkozási szakemberek folyamatosan hangsúlyozzák a szénhidrátokban gazdag étrend jelentőségét: napi energiafelvételünk több mint felét ebből a tápanyagból (főként keményítőből) javasolt kielégíteni. Mindkét típusuk, a cukrok és a keményítők grammonként 4 kalória (kcal) energiával látják el a szervezetet. Az összehasonlítás kedvéért ugyanekkora mennyiségű zsír 9, míg ugyanennyi alkohol 7, a fehérje pedig 4 kalória energiát biztosít. A szénhidrátok harmadik nagy csoportját a rostok alkotják, amelyek szervezetünk emésztőrendszere számára nagyrészt feldolgozhatatlanok, így az energiaellátásban nincs szerepük, de számos fontos élettani feladatuk van, például a bélműködésben.
 

Nélkülözhetetlen szénhidrátok. Csak
ne essünk túlzásokba
© Dripnet
A megfelelő agyműködéshez folyamatos cukorellátás szükséges. Egy átlagos felnőtt agya naponta körülbelül 140 grammnyi glükózt használ fel, ami a napi cukorfogyasztásunk felét teszi ki. Számos tanulmány mutatott rá a szénhidrát tartalmú élelmiszerek és italok fogyasztása és a jobb szellemi teljesítmény - javuló memória, rövidebb reakcióidő, pontosabb figyelem - közötti összefüggésre.

Szénhidrátban dús ételek, nassolnivalók vagy cukros üdítőitalok fogyasztását követően a kognitív agyi funkciók javulását tapasztalták. Egy felnőttek részvételével végzett kísérletben például a vezetési teljesítményt vizsgálták szimulátor segítségével, hosszú, 120 kikolméteres szakaszon. A kísérleti személyek egyik csoportja cukros italt, a másik csoport vizet ivott a teszt előtt és közben. A cukortartalmú folyadékot fogyasztók körében alacsonyabb volt a vezetési tesztben elkövetett hibák száma.

Szervezetünk glikogénraktárai (a rövidtávú energiát adó „glükóz” raktárai), amelyek a májban és az izmokban találhatók, intenzív és hosszú távú (60-90 perces) mozgás során gyorsan kimerülnek, ez az oka annak, hogy elfáradunk. A cukrokat, ásványi anyagokat és vizet tartalmazó sportitalok segítenek megelőzni a kiszáradást, késleltetik a fáradtságérzet kialakulását és feltöltik a test glikogénraktárait, fogyasztásuk egyenletesen tartja a vércukorszintet, így nincs szükség a tartalékok mozgósítására. Intenzív testmozgás esetén pedig a glikogéntartalékokat később használja fel a szervezet. Az alacsony glikémiás indexű (mérsékelt vércukoremelő hatású) szénhidrátok lassabban hasznosulnak a szervezetben, így tartalék glikogén is később keletkezik belőlük.

Számos, felnőttek és gyermekek részvételével végzett felmérés mutatott fordított arányt a cukorfogyasztás és a testtömeg vagy a testtömegindex, valamint a cukor és a zsírfogyasztás között. Azok, akiknél magasabb cukorfogyasztást mutattak ki, ritkábban voltak túlsúlyosak, mint a kevesebb cukrot fogyasztók. Sok esetben fordított az arány az étrend cukor- és zsírtartalma között (a kevés cukrot fogyasztók zsírbevitele magasabb). A testtömeg gyarapodása gyakran a hosszú távú, zsír vagy cukor alapú, túlzott energiabevitel eredménye. Kimutatták, hogy a cukor szerepet játszik testünk étvágyat szabályozó rendszerében és elősegíti a jóllakottság-érzet kialakulását is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai munkacsoportja által 140 ezer fiatal részvételével, főként európai országokban végzett kutatásban a túlsúly és elhízás előfordulási gyakoriságát, a fizikai aktivitást, valamint a táplálkozási szokások közötti összefüggéseket vizsgálták. A felmérés során szignifikáns mértékű negatív kapcsolatot találtak az édességek fogyasztása és a BMI (testtömegindex) alakulása között a vizsgált országok többségében. A nagyobb mértékű édességfogyasztás a túlsúly alacsonyabb arányával párosult. A teljes képhez hozzátartozik néhány, a vizsgálati eredményeket befolyásoló tényező: a túlsúlyos és elhízott serdülők feltételezhetően már mérsékelték édességfogyasztásukat, illetve elképzelhető, hogy néhány élelmiszer fogyasztott mennyiségét alulbecsülték a vizsgálat során.

Nagyon nehéz tehát egyértelmű összefüggést találni egyes élelmiszerek, élelmiszer-összetevők fogyasztása és az elhízás között. A túlzott energiabevitel, függetlenül a forrásától, túlsúly kialakulásához vezethet, ha nem ellensúlyozza a fizikai aktivitás energiafelhasználása. Minden élelmiszerre és italra egyöntetűen igaz az állítás, hogy a szükségleteinkhez képest túlzottan energiadús étrend részeként elhízáshoz vezet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Plázs

Melyik fogyókúra a legegészségesebb?

A legtöbben azt hiszik, hogy a fogyókúra csak azért kell, hogy újra beleférjünk a ruhánkba, csinosabbak legyünk a strandon, de Yunsheng Ma amerikai kutató és munkacsoportja arra volt kíváncsi, hogy a különböző, népszerű fogyókúrák közül melyik a legalkalmasabb a szívbetegségek megelőzésére.

Szupererős új divatterepjáró: videón a Lamborghini Urus Evo

Szupererős új divatterepjáró: videón a Lamborghini Urus Evo

Mégis bevásárolt Szputnyik V-ből Szlovákia

Mégis bevásárolt Szputnyik V-ből Szlovákia

Lemondott a japán kormány sajtóreferense, mert megvendégelte a miniszterelnök fia

Lemondott a japán kormány sajtóreferense, mert megvendégelte a miniszterelnök fia