A KSH adatai szerint évente 16,5–17 millió magyar utazik külföldre, s összesen 60–61 millió napot töltenek el idegen országokban. Átlagosan 3,5–4 napot időzünk tehát kis hazánktól távol, de már ez is elegendő ahhoz, hogy 480–500 milliárd forintnyi valutát hagyjunk a külföldi boltosok, szállodások, étteremtulajdonosok – és Isten tudja, még ki mindenki más – zsebében. Könnyen kiszámítható, hogy naponta átlagosan 7500–8000 forintot költ el egy magyar a kinti nyaralása idején, ami kiindulópontként számunkra is megfelel. Ha hetenként és személyenként 50 ezer forintot áldozunk a vakációnkra, akkor aligha tévedhetünk nagyot, bár a világhálós fórumokon megszólaló utazók ezt az értéket nagyobb szórással, 30 és 100 ezer közé lövik be.

Na, és akkor készpénz vagy kártya? Ebben a kérdésben nem szívesen foglalnánk állást, viszont felsoroljuk a kétféle fizetési mód legfontosabb előnyeit és hátrányait, amelyek alapján ki-ki eldöntheti, melyik számára a megfelelőbb. Íme tehát 10 tény és jó tanács:

1. Kisebb összeget, mondjuk a kávé és üdítő árát készpénzzel érdemes kifizetni, mert ez a legkönnyebb és leggyorsabb megoldás, aprót tehát mindig tartsunk magunknál. A nagyobbakkal szemben részesítsük előnyben a kisebb címleteket, akkor nem kell a váltással bajlódnunk.

2. A készpénzt ugyanakkor könnyen elveszíthetjük, el is lophatják tőlünk, ezért csak annyit tartsunk magunknál, amennyi a napi költéshez szükséges. A többit rejtsük el a szobánkban, vagy tegyük a szálloda széfjébe.

3. A nálunk lévő pénzt már utazásnál se tartsuk egyben, inkább szórjuk szét több helyre, tegyünk belőle minden táskába. Ha valamelyik elveszne, így kisebb kár ér bennünket.

4. A készpénz átváltási vesztesége általában nagyobb, mint ha bankkártyát vagy hitelkártyát használnánk, de ez csak azoknál jelent számottevő hátrányt, akik az átlagosnál nagyobb összegért vesznek valutát. Ha automatából veszünk ki pénzt, ott a kezelési költség vagy tranzakciós díj jelent veszteséget.

5. A reptereken általában jobb árfolyamon válthatunk valutát, mint a szállodában, ezért leszállás után ne legyünk restek átesni ezen a rövid procedúrán.

6. Ha marad még pénzünk a nyaralás végén, értelmes dolgokra akár el is költhetjük az egészet. Például tankolhatunk érte, ha kocsival utazunk, mert a benzin nem nálunk a legolcsóbb…

7. A bank- vagy hitelkártyákban az a jó, hogy az elvesztésük, ellopásuk sem jelent tragédiát: a régit letilthatjuk, és némi macera árán egy újat is küldenek utánunk.

8. A kártyát ma már sok helyen elfogadják, fizethetünk vele utazáskor, étkezésnél, a hotelekben, boltokban, autókölcsönzőknél is és még ezerféle helyen.

9. A kártyát ma még sok helyen nem fogadják el, a kevésbé fejlett országokban például fabatkát sem ér. Elutazás előtt érdemes tájékozódni az adott ország helyzetéről, s a biztonság kedvéért vigyünk magunkkal legalább 3 napra elegendő készpénzt is. Dollárt, ha Európán túlra megyünk, mert azt még „legyengülve” is szívesebben fogadják az eurónál.

10. Ne feledjük, a kártyánkat kibocsátó bank kedvezőbb feltételekkel tudja átváltani a pénzünket, mint ha mi magunk próbálkoznánk vele, így a „kártyás pénz” elvileg többet ér a készpénznél. De csak elvileg, mert a kezelési költség révén mindig lecsippentenek egy kisebb-nagyobb összeget a hasznunkból.