Tar fejbőr. A génkészlet a felelős © sxc.hu

1. Kopaszság. Bár a tar fejtető inkább a férfiak esetében gyakori, német és amerikai tudósok nemrég rájöttek, hogy a kopaszságért és a haj gyapjasodásáért a P2RY5 jelű gén különböző torzulásai tehetők felelőssé. Noha genetikáról van szó, öröklődését nem foghatjuk csak az édesanyánkra. A csupasz skalp valószínűleg mindkét szülő számos rendellenes génjének együttes eredménye. A tartós kopaszság egyik ritka típusa az alopecia universalis, amelyben a meghibásodott gén miatt az egész testen nem nő sem szőr, sem haj; a gyermekkori kopaszság (Hypotrichosis simplex) szintén ritka betegség.

2. Tejcukorérzékenyéség (laktóz-intolerancia). A kínaiak tej iránt érzett ellenszenvét sokáig kulturális okokra vezették vissza, mígnem a tudósok az 1960-as években rájöttek, hogy az ázsiai, afrikai és dél-európai emberek laktóz-intoleranciában szenvednek. Az elmúlt tízezer év során a genetikai változás révén kialakult a tej megemésztésének képessége, de csak ott, ahol a tejgazdálkodás adott volt. Ha mégsem bírjuk a tejet, valószínűleg felmenőink sem fogyasztottak sokat ebből az italból.

3. Akne. A pattanásokért is szüleinket okolhatjuk. Számos tanulmány azt mutatja, hogy a legtöbb pattanásos iskoláskorú fiú családjában gyakoriak a bőrproblémák. Ezen felül, akiknek szülei fiatalon hasonló gondokkal küzdöttek, az komoly akne problémákra számíthat.

4. Ikeráldás. Noha az egypetéjű ikrek a véletlennek köszönhetők, a kétpetéjű ikeráldás újra és újra felbukkan a családokban. Az anya, aki dupla annyit pelenkáz, olyan gént hordoz, amely többszörös petét eredményez az ovuláció során. Jóllehet az a férfi, aki szintén ilyen gént hordoz, nem tud ikreket nemzeni, továbbadhatja a családi jellegzetességet lánygyermekének, aki ikres nagypapává teheti. Ezért van az, hogy az ikerszületés generációkat ugrik; bár nincs rá kézzelfogható bizonyíték, minden második nemzedékre valószínűsíthető.

5. Szívbetegség. Ha a családi kórelőzményben található szívbetegség, cukorbaj, stroke vagy magas vérnyomás, vigyázzunk a szívünkre. Azok a gyermekek, akiknek szülei szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedtek, nagy valószínűséggel hasonló problémákkal számolhatnak. Aki veleszületett szívelégtelenséggel küzd, annak nagy valószínűséggel gyermeke is örökli majd a betegséget.

6. Túlsúlyosság. Nem kell más az elhízáshoz, mint egészségtelen ételek és egy súlyos génkészlet. Az egyik tudományos elmélet szerint ugyanaz a gén, amely elődeinknek segített túlélni az éhínséget, dolgozik most a jólétben élő emberek ellen. Az elhízást gyakran szervi rendellenességek okozzák, amelyek jellemző kísérő tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly, többek között ilyen a nemi szervek fejletlenségével járó Bardet-Biedl és Prader-Willi szindróma.

Mellrákszűrés. Az öröklött betegség is megelőzhető © Marton Szilvia

7. Erőszakoskodás. Legközelebb, ha egy bunyó miatt az igazgatói irodában ülünk, kezünkben a kirúgásról szóló értesítővel, nyugodtan fogjuk a családunkra. A gént, amely növeli az egyén erőszakos viselkedésének kockázatát, már felfedezték. Tény, hogy a személyiség bűnözésre és agresszív cselekedetekre való hajlama örökletes. A kutatók arra is rájöttek, hogy az agresszív viselkedés a férfiak esetében jóval nagyobb eséllyel öröklődik a nem-agresszív antiszociális magatartáshoz képest, mint amilyen például egy tárgy eltulajdonítása. 

8. Színtévesztés. A férfiak 8 százaléka, a nők 0,2 százaléka keveri össze a zöld és a vörös színeket, ezek receptorai túl közel ülnek egymáshoz az X kromoszómán. Ennek az az oka, hogy az X kromoszómán öröklődik a jelleg, amiből a férfiaknak csupán egy jut az édesanyától, így nincs lehetőség a másik X kromoszóma általi kompenzálásra.

9. Mellrák. A legtöbb mellrák oka még mindig rejtély, mindazonáltal a kutatók felfedezték, hogy bizonyos gének mutációja – mint amilyen a BRCA1 és a BRCA2 – felelőssé tehetők egyes daganatok kialakulásáért. Azoknak a nőknek az esetében, akik örökölték a genetikai elváltozást, gyakran fordul elő, hogy egész fiatalon mindkét mellükben rákos elváltozások alakulnak ki. Férfiak esetében a BRCA1 a prosztatarák kialakulásának esélyét növelheti, míg a BRCA2 hasnyál és más daganatok megjelenését valószínűsíti.

10. Alkoholizmus. Az alkoholisták gyermekei nem feltétlenül lesznek iszákosok, de egy friss kutatási jelentés szerint az alkoholizmus kockázata 50 százalékban genetikailag meghatározott, s a környezet adja a másik felét. Az italfüggőség genetikailag összetett probléma, ami azt jelenti, hogy számos gén lép működésbe, amelyek ráadásul különbözőképpen hatnak az egyénekre.