Bár a svájciak igen későn kapcsolódtak be a csokoládégyártásba, mégis a világ egyik legnagyobb csokoládégyártó nemzetévé váltak. A Suchard, Nestlé és Lindt édességbirodalmak nevei ma az egész világon ismerősen csengenek. Elsősorban a tejcsokoládé és a kakaóvajból, cukorból és pörkölt mogyoróból készült nugát lettek népszerűek.

Az Alpok zöld lejtőin legelő szarvasmarhák tejét csodálatos sajtok készítésére használják, az ementáli, a gruyére, az appenzeller és vacherin a leghíresebb sváci fajták.

A sajtok iránti szenvedély szülte a fondue és a raclette mára már az egész világon elterjedt szokását, az olvasztás és sütés a sajtok élvezetének újabb dimenzióját nyitják meg. A sajtoknak valamennyi étkezésnél helyük van, akár elő- (levest is készítenek belőle), akár főételként, akár levezetésként. 

Flickr (Creative Commons) - Sérgio Savaman

Az egykor reggeli gyanánt fogyasztott röszti, a cervelat elnevezésű kolbász, illetve a legkülönfélébb töltelékkel készített quichek az egész országban elterjedt ételek.

Természetesen az egyes nyelvterületeknek is megvannak a maguk jellegzetes fogásai.

A francia régióban egyértelműen a póréhagyma krumplival (papet vaudois) számít a legjellemzőbb ételnek, de erről a területről származik a fondue és a raclette is. 

A kenyérdarabokkal kimártogatott fondue-be nemcsak egyfajta, hanem többféle sajtot válogatnak össze, mely keveréket aztán fűszerekkel és sörrel, borral, konyakkal vagy cseresznyepálinkával forralnak össze. A raclett esetében ezzel szemben a sajtot ízesítetlenül, egészben sütik. 

Flickr (Creative Commons) - johl

A német nyelvterület tipikus étele az alpesi parasztok makarónija (Alplermagronen). Ez a fogás mindent tartalmaz, amit az Alpok kínálni tud: tésztát, hagymát, krumplit szalonnát és sajtot. Hagyományosan almaszósszal tálalják. Jellegzetes húsos egytálételek a Zürcher Geschnetzeltes és a Zürcher Eintopf. Az előbbi egy gombás-fehérboros-hagymás borjúétel, utóbbi krumplival és sárgarépával disznóból készült fogás.

A német területen sokféle pékárut sütnek, vasárnap az asztalra fonott kalács kerül, a másnapos kenyérből pedig édes bundás kenyeret sütnek. A reggeli müzli (Birchermuesli) is erről a vidékről származik: a zürichi Maximilian Oscar Bircher-Benner táplálkozás kutató fejlesztette ki.

Desszertek terén a nálunk is népszerű bundásalma (Apfelküchlein) illetve a rendkívül egyszerűen kenyérből és karamellizált fahéjas almából elkészíthető almaröszti (Apfelroesti) jellegzetes. 

Flickr (Creative Commons) - gezellig-girl.com

Az olasz területek tipikus fogása a kukoricakása, azaz polenta, mely az egészséges élet felértékelődésével vált a szegények eledeléből a tudatos táplálkozás sokféleléppen variálható ételévé. Ugyancsak a déli szomszéd gasztronómiai hagyományai élnek tovább a dél-svájciak étlapján a sáfrányos rizottó alakjában. A rétoromán területek tipikus étele a pizokel káposztával, a graubündeni árpaleves és innen származik a leghíresebb diótorta (Bündner Nusstorte) is. 

Az italok terén az almalé mellett rendkívül népszerű az 1952-ben Robert Barth által tejsavóból készített Rivella nevű üdítőital. Az ország több területén termesztenek szőlőt, amiből elsősorban Merlot és Pinot Noir borok készülnek. Svájci találmány a világszerte kultikussá vált Absinthe és a Damassine aszaltszilvalikőr. A svájciak szívesen fogyasztanak kávét az étkezések után, de azok között is.

Molnár Kata Orsolya