Rik Smits szerint nincs határozott oka annak, hogy egyesek jobbkezesek, mások pedig balkezesek, ennek ellenére számos elmélet és mendemonda létezik ezzel kapcsolatban. A holland szerző azt írja, hogy a családon belüli öröklődés arra utal, hogy a balkezesség genetikai alapú. Az öröklődés azonban önmagában nem magyarázza a balkezesek 10 százalékos arányú jelenlétét a népességen belül. Egy másik teória szerint a balkezesség méhen belüli fejlődési rendellenesség vagy a szülés előtt, alatt vagy után bekövetkező enyhe agykárosodás következtében alakul ki. A harmadik lehetőség a hormonokkal függ össze: a balkezesek talán a tesztoszteron magasabb koncentrációjának vannak kitéve az agyuk fejlődése során.

Smits könyvében saját elméletével is előáll, amely szerint a balkezesség az egypetéjű ikerség mellékhatása. A szakértő úgy véli, hogy amikor az embrió a terhesség korai szakaszában osztódik, ez a szétválás egypetéjű ikrek kialakulását eredményezheti. Az ikerség enyhe tükörképhatást válthat ki, többek között balkezességet. Smits szerint azonban a legtöbb embrió-osztódás nem eredményez két életképes magzatot, és a folyamat gyakran elromlik. Lehetséges, hogy a balkezes magzat él túl, miközben jobbkezes ikertestvére a terhesség korai szakaszában elveszik, még mielőtt a szülők tudomást szereznének létezéséről.

Más érdekes összefüggések is felfedezhetők az ikrek és a balkezesség között. A balkezesség ikrek esetében (akár egypetéjű, akár kétpetéjű) körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a másoknál, és az esetek többségében a balkezesség csak az egyik egypetéjű ikertestvért érinti. Smits elméleteit egyelőre tudományos kutatások nem támasztják alá.

Valójában nagyon keveset tudunk arról, miért részesítik előnyben egyesek az egyik kezüket a másikkal szemben, és az is emberi sajátosság, hogy a jobbkezesek ilyen nagy többségben vannak. Az állatvilágban ugyanis körülbelül fele-fele arányban fordulnak elő jobbmancsos, illetve balmancsos egyedek.