Az amerikai kormány néhány hete azzal vádolt meg két kínai, távközlési eszközöket gyártó céget (a Magyarországon is jelen lévő Huawei és ZTE), hogy egyes termékeik a kínai kormány számára kémkednek. A kongresszus hírszerzési bizottsága valójában 2011 novembere óta vizsgálódik, hogy a kínai vállalatok erősödő piaci szerepe mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelent az USA-ban, s hogy ez adhat-e teret bármilyen kémtevékenységnek.

A jelentéssel kapcsolatban a kínai külügy is hallatta már a hangját: kérte, hogy az amerikaiak végrehagyjanak fel az előítélettel. Mint azt korábban megírtuk, a Huawei a döntés nyilvánosságra hozatala után nem sokkal közleményt is kiadott, ebben az áll, hogy bár az Egyesült Államok jogállam, ahol minden vizsgálatnak bizonyítékokon és tényeken kell alapulnia, a vizsgálóbizottságnak a 11 hónapos működés után sem sikerült világos, objektív következtetéssel vagy bizonyítékkal előállni, amivel alátámasztanák a megfogalmazott véleményüket.

Az amerikai záródokumentum szerint a kínai gyártó elutasította az együttműködést az amerikai hatóságokkal a nyomozás során, ám mint azt Gavin Dai, Gavin Dai, a Huawei Magyarország ügyvezető igazgatója egy keddig sajtóbeszélgetésen elmondta: a vizsgálat kiterjedt a Huawei több központjára és üzemére is, és hogy 10 évre visszamenőleg minden cégvezetőt a bizottság "rendelkezésre bocsátottak”, megmutattak az amerikaiaknak minden dokumentumot, és bár jelezték, hogy készek az összes akceptálható kérést is teljesíteni, a bizottság nem élt vele.„Csalódtunk abban, hogy a bizottság nem mondta ki: a Huawei nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot” – mondta a magyarországi vállalat cégvezetője, hozzátéve, hogy a dokumentum az ellenkezőjét sem állítja, csak sugallja, ami viszont a vizsgálat alaposságát és objektivitását kérdőjelezi meg.

Zörgetett haraszt

A Huawei ellen nem először vagy másodszor fogalmaznak meg biztonsági kockázattal kapcsolatosan kételyeket. De korábban is az történt, mint most is: bizonyítékokat senki nem tett le az asztalra. Így viszont a felhozott gyanú nem bizonyult többnek alaptalan vádaskodásnál.

A hírbe hozásnak azonban konkrét hatása is volt már: 2007-ben a Huawei egy ilyen kém-gyanú előhozatala miatt nem vehette meg az akkor eladósorba került 3Com-ot, két évvel később pedig ugyanezért lett „óvatosan kezelendő” IT-cég Ausztráliában. A Huawei Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy nem volna meglepő, ha hasonló hatása volna Amerikában a mostani vizsgálatnak, pedig a jelentés egyetlen leírt gyanúját sem támasztotta alá konkrétumokkal.

„Tiszteletben tartjuk a vizsgálóbizottság eljárását, de azt tapasztaltuk, hogy bár a Huawei mindvégig, minden kérdésben nyitott volt, és minden kért információt megadott a vizsgálathoz, a jelentés tartalmának előjele már az adatok összegyűjtése előtt eldőlhetett” – mondta Gavin Dai.

A magyar leányvállalat ügyvezető igazgatója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a Huawei 140 országban több mint 500 távközlési szolgáltatóval dolgozik együtt - köztük a magyarországi Vodafone-nal is -, ami akár csak a biztonsági kockázat gyanúja esetén sem működhetne. Az amerikai kongresszusi jelentés helyén kezeléséhez azonban az is hozzátartozik, hogy nem csak a kínai cég, de az Európában a legkomolyabb üzleti partnerek közé tartózó Deutsche Telekom és a British Telecom is közleményben utasította el a tengerentúli megállapításokat, azzal, hogy náluk semmiféle hálózatbiztonsági kérdőjel nem merült fel a világ egyik legnagyobb rendszerépítő cégével szemben.

Az amerikaiak szerint nem eléggé átlátszóak

Fazekas István

(Érdekes adalék a kialakult helyzetéphez, hogy a Huawei pár éve azt a John Suffolkot szerződtette le a kiber-biztonsági részlege (Global Cyber Security Office) élére, aki korábban a brit kormányzati informatika biztonságért felelt)

Botrány: csak az amerikaiaknak?

A kínai cégnél az az általános vélemény a vizsgálatról, hogy az USA-ban a régi beidegződések dominálnak, és talán az sem véletlen, hogy a téma épp az amerikai elnökválasztás finisének közelében „robbant”. Ezt a felvetést erősíti a kedd esti Obama- Romney nyilvános tévévita is, ahol nyíltan előkerült a kínai kártya. (A regnáló elnök azzal támadta meg a republikánus jelöltet, hogy az ugyan a kampányban "nekiment Kínának", ám az általa vezetett cég mégis olyan vállalatokba fektetett be, amelyek külföldre - köztük Kínába - vittek amerikai munkahelyeket.)

Gavin Dai elmondása szerint a zárkózottnak és titkolózónak lefestett Huawei valójában több mint 700 millió dollárt költött el az utóbbi évtizedben arra, hogy a cégből globális, a nemzetközi standardnak is megfelelő IT-cég válhasson. És ezeket a cégfejlesztési és építési tanácsokat sok esetben amerikai szakemberektől, köztük például IBM-es szakemberektől kapták.

A jelentés utóéletével és hatásával kapcsolatos kérdésre a Huawei Magyarország vezetője azt mondta, hogy valószínűleg az amerikai piacon kívül nem lesz számottevő hatása a dokumentumnak. A 140 ezer embert foglalkoztató cég globális bevételének csak 4 százaléka származik az USA piacairól, de ahol 2001 óta több milliárd dollár értékben forgalmazta eszközeit és megoldásait, és ahol jelenleg 28 beszállítóval dolgozik együtt.