A NASA kutatói a Cassiopeia A maradványainak vegyi összetételét vizsgálták. A szupernóva tizenegyezer fényévnyire található a Földtől, s körülbelül 300 évvel ezelőtt robbant fel - olvasható a Space.com (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon. 

A csillag életének véget vető robbanás előtt a Cassiopeia A vasban gazdag magját kén- és szilíciumrétegek borították, ezt követte a magnézium, majd a neon és végül a legkülső, az oxigén. 

A Chandra felvételei arról tanúskodnak, hogy a robbanás után a vas túlnyomó része a magból a Cassiopeia A külső rétegeibe vándorolt. Ugyanakkor sem a röntgencsillagászati műhold, sem a NASA Spitzer infravörös műholdja, a Spitzer nem mutatott ki vasat a szupernóva magjában, ahol eredetileg képződött a vegyi elem. Mi több, a szilícium, kén és a magnézium is "kifordult" eredeti helyéről, jelenleg az egyre növekvő "törmelékkupac" külső részén található. Nem változott jelentősen a neon eloszlása, és keveset lehet tudni az oxigén "hollétéről". 

Összességében a vegyi elemek eloszlása arról tanúskodik, hogy a robbanás "kifordította" az egykorvolt csillag "belsőségeit". A kutatók becslése szerint a röntgensugarakat kibocsátó "törmelékkupac" tömege háromszor múlja felül a Nap tömegét. A "kibelezett" szupernóváról" a The Atrophysical Journal című szaklapban jelent meg tanulmány.