szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az influenza elleni oltóanyagot ötven éven keresztül tojások segítségével termelték, de az amerikai kormányzat most új irányelvet fogadott el, hogy felgyorsítsa egy újfajta, modern eljárás kifejlesztését, amelynek lényege, hogy a védőoltást tojás helyett sejtekből állítják elő - adta hírül az AP hírügynökség.

Tojások helyett sejtekből vonnák ki a hatóanyagot
© Dripnet
A kissé elavult amerikai oltóanyag-gyártás átalakítása ugyan még évekig fog tartani, de a Bush-kormányzat hatalmas összegekkel próbálja gyorsítani a folyamatot, mert a ma elterjedt módszerrel nem lehetne elég vakcinát gyártani, ha kitörne egy világméretű ázsiai madárinfluenza- vagy más influenzajárvány.

"Ha egyszer csak elfogynak a tojások, nem lehet több oltóanyagot előállítani, viszont ha kialakítunk egy sejtbankot, bármikor lehet folytatni a gyártást" - mutatott rá Philip Krause, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság  (FDA) vírusoltóanyagokkal foglalkozó osztályának helyettes vezetője.

Az iparág legnagyobb vállalata már meg is kezdte a sejtkultúra-alapú oltóanyag első biztonsági tesztjét száz önkéntesen.

Már ma is számos gyógyszeripari terméket gyártanak emberek vagy állatok szervezetéből vett sejtkultúrákkal, így     a bárányhimlő és a gyermekparalízis megelőzésére is ilyen típusú oltóanyagokat használnak, és a gyártók szigorú biztonsági szabályok szerint járnak el, hogy megelőzzék a szennyeződéseket.

Ahogy azonban az influenza elleni védőoltást gyártó cégek is a sejttenyészet-alapú eljárások felé fordulnak, egyre összetettebb, bonyolultabb a technológia. Az FDA irányelve - amelyet 1993 óta most először korszerűsítenek - ezért ezeknek a gyártóknak szól, és részletesen tartalmazza azoknak a legfejlettebb módszereknek a leírását, amelyek alkalmazásával biztosítható a sejtkultúrák biztonsága és tisztasága.

A tojásokból származó vakcinák remekül beváltak. Amerikában idén ősszel százmillió adagot gyártanak, és az influenza-specialisták szorgalmazzák, hogy minden eddiginél többen oltassák be magukat. Ehhez azonban az szükséges, hogy  hónapokkal az őszi szezon előtt külön e célra kitenyésztett tyúkok több tízmillió tojásában tenyésszék a vírust.

Ezzel szemben a sejt-alapú rendszer nagy előnye, hogy ha hirtelen egy új vírusfajta üti fel a fejét, a fejlesztőket nem gátolja, hogy a tenyésztéshez szükséges tojások csupán korlátozott számban érhetők el.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!