Az Alzheimer kór ellen is jó lehet © AP

A BBC weboldalának értesülései szerint a hibrid embriókat a kísérlet során nem hagynák néhány napnál tovább fejlődni, s segítségükkel őssejt-kísérleteket végeznének. A kezdeményezés ellenzői szerint potenciálisan veszélyes, etikátlan elgondolásról van szó.

„Ha az emberiség számára pozitív eredményei lehetnek ennek a kísérletnek, például tökéletesebbé válhatnak a terápiás klónozási technológiák, akkor az lenne az etikátlan, ha nem engedélyeznék a kísérletsorozatot pusztán a viszolygás miatt” – nyilatkozta Dr. Evan Harris liberális demokrata parlamenti képviselő, a brit alsóház Tudomány és Technológia Bizottságának tagja.

Az őssejtekből fejlődnek ki a test különféle szövetei, egy ötnapos embrió pedig tele van ezekkel a „mestersejtekkel”. A kutatók azt remélik, hogy ezen organizmusok felhasználásával lehetőségük nyílik az olyan betegségek kezelésére, mint a Parkinson és az Alzheimer kór, illetve az agyvérzés okozta egészségkárosodás. Annak érdekében, hogy sikeres kísérleteket hajthassanak végre, több ezer embrión kell kutatásokat végezni.

Problémát okoz azonban, hogy kevés a hozzáférhető petesejt, s még a kis számú, elérhető esetben is műtéti úton kell kiemelni a vállalkozó hölgyek petefészkéből. A kutatók ezért szarvasmarhák petesejtjeit használnák a kísérletben, mely során a petesejt genetikai anyagát emberi DNS-sel pótolnák, majd létrehoznának belőle egy embriót. Ez az organizmus 99,9 százalékban emberi tulajdonságokat mutatna, az egyetlen szarvasmarhától származó része a sejtmagot körülvevő sejtfal és sejtmag lenne. Ezzel gyakorlatilag kimérát, részben ember, részben állat élőlényt hoznának létre.

A kutatók a hat napig életben tartott embrióból minél több őssejtet szeretnének kinyerni. A művelet után ellenőriznék az őssejtek minőségét és életképességét, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a technológia működőképes.

„A technológia jelenlegi állása szerint több száz petesejtre van szükség egyetlen sor emberi őssejt előállításához” – nyialtkozta a BBC-nek Dr. Stephen Minger a londoni King’s College munkatársa. „Ezért úgy gondoljuk, megfelelőbb megoldás, ha nem emberi petesejteket használunk helyettesítő eszközként.”

„Ez egy nagyon bölcs megoldás” – tette hozzá Robin Lovell-Badge professzor, a brit Nemzeti Orvosi Kutatóintézet fejlődési genetikával foglalkozó részlegének a vezetője. „Ezen a módon kiismerhetjük ezt a tudományágat, úgy, hogy nem kell hozzá felhasználni az igen értékes emberi petesejteket. Erre csak akkor lehet szükség a későbbiekben, ha már teljesen feltérképeztük ezeket a folyamatokat.”

A kutatásnak persze ellenzői is akadnak szép számmal. Callum MacKellar, a Humán Bioetika Skót Tanácsának tagja szerint a kutatás aláaknázza az emberek és az állatok közti határvonalakat, és elmossa azokat.

„Az emberiség történetében mindig megkülönböztették az embereket és a különböző állatfajokat” – nyilatkozta a BBC-nek MacKellar. „Ebben a kísérletben a kromoszómák szintjén történik a beavatkozás, ez pedig aláaknázhatja az emberi jogokat és az emberi méltóságot.”