A Johns Hopkins University School of Medicine kutatói a legfőbb eredménynek azt tartják, hogy elérték az őssejteknek gerincvelői motorikus neuronokká, azaz olyan idegsejtekké való átalakulását, amelyek az idegi impulzusokat közvetítik az agyból és a gerincvelőből az izmok felé. Ráadásul azt is elérték, hogy ezek összerendezetten voltak képesek együttműködni az izmokkal.

A kísérlet első szakaszában a tudósok Douglas Kerr irányításával az őssejteket úgynevezett növekedési faktorok elegyével kezelték. Ennek eredményeként elérték, hogy az őssejtek motorikus neuronokká alakultak át. A második fázisban a motorikus neuronokat beadták a patkányoknak. A kísérleti állatokat egyidejűleg különféle gyógyszerkombinációval kezelték: egyes készítmények elősegítették az idegek növekedését, mások blokkolták a szervezet védekező rendszerének ama funkcióit, amelyek meggátolták volna az idegsejtek bizonyos nyúlványainak, az axonok növekedését.

A terápia sikeresnek bizonyult: a tudósok számítása szerint az egy-egy patkánynak beadott 4100 motorikus neuronból átlagosan 120 lépett kapcsolatba az izmokkal. A sejtek által közvetített idegi impulzusoknak köszönhetően a patkányok újból mozgatni tudták végtagjaikat. A terápia megkezdésétől számított hat hónap múlva 15 bénult patkányból tizenegy lábra állt. Távlatilag a módszer gerincsérülés miatt megbénult emberek, vagy izomsorvadásban szenvedő betegek gyógyítására alkalmazható lehet majd