szerző:
Bari Máriusz
Tetszett a cikk?

Olyan robotot épített Charles Higgins professzor, amelyet egy molylepke agya és szeme irányít. Az arizonai egyetem kutatója szerint a robot arra reagál, amit a lepke lát: ha a rovar úgy érzékeli, hogy valami útjában áll, a robot egyszerűen félrehúzódik.


Az alapötlet mögött főként pénzügyi okok állnak. Az a rendszer ugyanis, amely az agyhoz hasonló képérzékelést képes biztosítani, körülbelül hatvanezer dollárba kerül. "Ilyen árak mellett úgy gondoltam, jobban járok, ha egy mindennapi rovar agyához csatlakozok közvetlenül. Az élő szisztémáknak olyan érzékelőrendszere van egyébként is, amilyet még nagyon nem tudunk rekonstruálni. Megoldható lenne ugyan, de igencsak feszegetnünk kell hozzá a jelenlegi technológiai fejlettségi szintet", mondta el Higgins a Computerworld magazinnak.


A professzor az elektródákat a lepke agyának egy látást vezérlő neuronjához kötötte. Kutatásának következő lépésében négy elektródát akar majd az agy mindkét oldalához csatlakoztatni, ezzel ugyanis képes lenne kibővíteni a robot érzékelési terét, így az érzékelne bal és jobb térfelet és mozgási sebességet is. A későbbiekben tervei között szerepel az, hogy a lepke izmait, valamint szaglórendszerét is gépekhez köti, ez pedig hosszú távon az emberi implantok kifejlesztésében is alapvető szerepet játszhat. A mozgássérült betegek így például gondolataikkal képesek lennének mozgatni a rájuk szerelt mozgatóvázat.

A szerves alapokon működő robot az egyik mérföldköve lehet a számítógépekkel kombinált élőszövetes megoldásoknak, mondta Higgins. Szerinte valószínű lesz az a következő évtizedekben, hogy a számítógépek is élő szövetekre fognak hagyatkozni. Bekövetkezhet az a nap is, amikor csak a rovar agyára lesz szükség. Ebben a kutató nem lát semmilyen etikai problémát, hiszen a félig élő számítógépben nem lennének intelligens szövetek. Ugyanakkor siet hozzátenni, a cél nem az, hogy főemlősök vagy emberek agyát aknázzák ki, az ugyanis számos etikai problémát von maga után.

Az ilyen hibrid rendszereket nemcsak a harcmezőkön lehetne alkalmazni bombakereső vagy felderítő robotokon, hanem akár autókban is megjelenhetnének, biztosítva a balesetmentes vezetést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Mikrochippel gyógyítható a vakság egy fajtája

Az eljárás lényege a retinába beültetett mikrochip. Ezt olyan betegeknél alkalmazták Hamburgban, akiknél egy betegség, az úgynevezett retinopathia pigmentosa okozta a látás elvesztését - írja Der Spiegel.

Bari Máriusz Tech

Gondolattal működnek a protéziskarok

Todd A. Kuiken fizioterapeuta az úgynevezett TMR technológia úttörője: a célzott izom-újraidegződést hasznosító műkarok amputált betegek életét könnyítik meg azáltal, hogy működtetésükhöz a puszta gondolat is elég. Kuiken és társai új tanulmányukhoz kapcsolódóan demonstrálták: az eddigi négy mozdulat helyett a protéziskar továbbfejlesztett változata már tizenhatot képes megkülönböztetni.

Háló

Mozgósító gondolatok

A science-fiction műfajából ismert robotikus művégtagok és kibernetikus beültetések kora rövidesen elérkezhet. A neurobiológusok és biomérnökök olyan megoldásokkal állnak elő, amelyek a testi fogyatékosságokkal élők számára adnak reményt.