Raymond Kurzweil, a "nyugtalan zseni" © Rennio Maifredi

Kurzweil szerint csodálatos fejlődés várható az elkövetkező évtizedekben: felhozott példái szerint 10 éven belül olyan orvosság kerül a piacra, aminek fogyasztása mellett elhízás nélkül ehetünk akkor, amikor csak akarunk; 20 éven belül minden energiánk tiszta forrásból származik majd; 15 év múlva a várható életkor hossza gyorsabban fog nőni, mint ahogyan az ember öregszik, valamint még 2050 előtt bekövetkezik a Szingularitás, az a forradalmi változás, amikor megjelenik a mesterséges intelligencia, ennek következtében pedig addig elképzelhetetlen társadalmi és technológiai változások állnak elő.

A jóslások alapját Kurzweil 2001-es esszéje, a Law of Accelerating Returns adja. Az ebben részletezettek szerint az evolúciós folyamatok exponenciálisan gyorsulnak. Minél hatásosabbá válik egy bizonyos evolúciós folyamat, annál nagyobb erőforrások támogatják a folyamat fejlődését, ennek következtében az exponenciális fejlődés újabb szintet ér el (az exponenciális fejlődés is exponenciálisan gyorsul). Nemcsak a biológiai, hanem most már a technológiai evolúció is ilyennek tekinthető.

A kutató elméletét példákkal is alátámasztotta. 1976-ban például egy olyan eszközzel állt elő, amely a könyveket képes volt hangosan felolvasni - bár az akkori technikai fejlettség mellett ez akkora volt, mint egy mosógép. Akkoriban azt jósolta, hogy a "21. század elején" a vakok képesek lesznek majd bármit elolvasni egy kézben tartható készülékkel. 2002-ben ezt a dátumot 2008-ra pontosította, a múlt héten tartott fesztiválon pedig egy olyan mobiltelefon méretű készüléket mutatott be, amely felolvasta az elé tartott papírra nyomtatott szöveget.

Gondolkodni nem, harctéren menteni már tudnak © Vecna Technologies

Kurzweil szerint a technológia egyes aspektusai meglepően jól előrelátható görbék mentén mozognak - a számítógépek (illetve elektromechanikai gépek) teljesítménye eleinte három évente duplázódott, az évszázad felétől ehhez már csak két évre volt szükség (ez is ihlette Moore törvényét, amely szerint a számítógépek teljesítménye körülbelül másfél évente kétszereződik meg), most mindehhez csak egy év szükséges. Ezeknek az információknak az ismeretében meglehetősen pontos előrejelzéseket lehet adni, mondja a kutató, aki már a nyolcvanas évek végén megjósolta az internet ugrásszerű elterjedését a kilencvenes években, illetve azt, hogy 1998-ban a számítógépek sakkjátszmában legyőzik az embereket. (Igaz, ezt eltévesztette - a Deep Blue már 1997-ben győzelmet aratott Kaszparov felett.)

Természetesen nem mindenki ért egyet Ray Kurzweil nézeteivel. A fesztiválon felszólaló Vilayanur S. Ramachandran idegsebész nyílt vitában vett részt amellett kardoskodva, hogy míg lehetséges érző és gondolkodó gépet építeni, az agy felépítését visszafejteni túlságosan bonyolult. Az IEEE Spectrum magazin szakértőinek többsége egyetért abban, hogy reális a mesterséges intelligenciával rendelkező lényekkel benépesített jövő, ehhez viszont szerintük több évtized szükséges.

Kurzweil azonban kitart optimista jövőelképzelése mellett. Véleménye szerint a tudósok úgy gondolják, a jelenlegi munkatempójukban fognak munkálkodni a fejlesztéseken, nem képesek belátni, hogy az exponenciális fejlődés az élet minden területére kihat. A kutató nemcsak azt jósolta meg, hogy 2020-ra már számítógépeket építhetünk agyunkba és olyan gépeket építhetünk, amelyek okosabbak nálunk, hanem egy 10 ezer dolláros fogadást is kötött Mitch Kaporral, a Lotus 1-2-3 megalkotójával (a Lotus táblázatkezelő a nyolcvanas évek elején volt jelentős pontja az irodai szoftvereknek): Kurzweil szerint ugyanis 2029-ben elkészül az a számítógép, amely átmegy a Turing-teszten, azaz képes lesz olyan beszélgetést folytatni, amelyből nem lehet megállapítani, hogy emberrel vagy géppel beszélgetünk-e.