A Wall Street Journal értesülései szerint, amikor az észak-koreai állami hírügynökség a múlt hónapban kiadott néhány fotót, amelyeken Kim Dzsong-Il látható egy vízierőmű felavatása közben, Curtis Melvin, a virginiai George Mason egyetem doktorandusz hallgatója a képeken két vaskos csövet vettt észre a háttérben, egy hegyoldalban. A fiatalembernek ennyi elég volt, hogy pontosan meg tudja állapítani a létesítmény helyzetét a Google Earth térképszoftverének segítségével.

Melvin, körülbelül egy tucatnyi társával együtt az elmúlt két évben azzal foglalatoskodott, hogy a világ talán legkevésbé ismert országát minél jobban felfedezze a műholdfelvételek segítségével. Az önjelölt nyomozók fényképeken, újságcikkekben és szemtanúk közléseiben kutakodva igyekeznek minél jobban feltérképezni az ázsiai országban található fontosabb létesítményeket.

Leleplezett diktatúra

Curtis Melvin térkép-adatbázisa az alábbi linkre kattintva tölthető le. A működtetéséhez szükség van a Google Earth térképszoftverre. Tovább>>

„Demokratikus hírszerzésnek is nevezhetném” mondta Melvin a Wall Street Journal-nek nyilatkozva. Az általa összeállított adatbázist több mint 35 000-en töltötték le a Google Earth térképszoftverhez. A különböző kategóriákba gyűjtött célpontok között olyan helyszínek szerepelnek, mint az észak-koreai atomprogramhoz köthető létesítmények (rakétakilövők, állítólagos reaktorok, stb.), gátak, vízierőművek (országszerte több mint 1200 ilyen építményt számoltak össze), valamint éttermek (összesen 47 darab). A közösségi alapokra helyezett „felderítés” rávilágított, hogy a világ elől való, szovjet típusú elzárkózás számára milyen kihívásokat jelent az internet.

„Adott a világ talán legzárkózottabb rezsimje és legmegközelíthetetlenebb társadalma, s mégis, az internetnek és egy csapat lelkes felhasználónak köszönhetően fény derül az ország elrejthetetlen titkaira” – magyarázta Martyn Williams, tokiói szakújságíró, aki 30 észak-koreai világítótorony pontos helyzetével járult hozzá Melvin projektjéhez.

A közgazdászként fejlődő országokat tanulmányozó fiatalember 2007-ben kezdte el a projektjét, miután két szervezett utazáson is részt vett Észak-Koreában. Rövidesen elkezdtek érkezni postafiókjába az újabb és újabb helyszínek, a turistacélpontoktól kezdve a dél-koreai határ közelében fekvő völgyekben elrejtett repülőterekig. Melvin, saját bevallása szerint az észak-koreai társadalommal kapcsolatos együttérzése miatt vágott bele a gyűjtögetésbe.

Az 1995-98-as éhínség feltételezett tömegsírjai © Google Earth

Jó néhány hónap elteltével Melvin és közössége feltérképezte az ország közlekedési és elektromos hálózatait, valamint jó néhány katonai bázist. Ráleltek egy helyszínre, ahol véleményük szerint az 1995-től 1998-ig tartó hatalmas éhínség tömegsírjai láthatóak. Az élelmiszerhiány egyébként közel kétmillió ember halálát okozhatta a becslések szerint. A térkép-adatbázis segítségével megtalálták Kim Dzsong-Il és egyéb észak-koreai vezető palotaszerű rezidenciáit, amelyekhez úszómedence és a vezér esetében vízicsúszda is tartozik.

Medence és vízicsúszda az észak-koreai vezetés által lakott luxusvillákból álló telepen © Google Earth

Észak Korea Hong Kong-i konzulátusa nem volt hajlandó interjút adni Melvinéknek, s a londoni nagykövetség sem reagált a fiatalember faxaira.

A helyszíneket igyekeznek minél több helyen ellenőrizni, hogy a lehető legpontosabb információ kerüljön fel a Google Earth-re. A bővítésen fáradozó csoport egyes tagjai egyébként korábban az amerikai hadseregnek dolgoztak Észak-Korea szakértőként.

Joshua Stanton washingtoni ügyész korábban szintén a hadseregnek dolgozott Dél-Koreában. Ő az északi szomszéd egyik leghírhedtebb börtöne után kutatott, amikor 2007 elején egy nemzetközi hírügynökség cikkében arról olvasott, hogy a 16-os tábor néven emlegetett létesítményből többen megszöktek. A riport megemlítette, hogy a börtön az előző évben végrehajtott kísérleti atomrobbantás helyszínéhez közel található.

Bár a 16-os táborról nem jutottak ki képek a külvilágba, Stanton néhány szökevény leírása alapján keresni kezdte az építményeket a térképen.

„Rájöttem, hogy már láttam is az őrtornyokat a Google Earth-ön, amikor a kísérleti atomrobbantás helyszínét kerestem” – nyilatkozta a Wall Street Journal-nek. Stanton a 16-os tábor feltételezett határvonalait térképezte fel, amely a becslések szerint mintegy 776 négyzetkilométeres területen fekszik. Bár a határvonal nem minden esetben látható, mivel hágók takarják a látványt, azonban a műholdfelvételeken látható, ahol kiirtották a fákat, hogy ne tudjon senki átmászni a kerítésen.

Tavaly Sam Brownback kansasi szenátor Stanton térképeit használta egy előadása során, amelyben az észak-koreai vezetés emberi jogi gyakorlatát kritizálta.

„A Google segítségével mindannyian szemtanúvá válhattunk” – mondta az amerikai honatya. „Most már nem tagadhatjuk, hogy léteznek efféle létesítmények.”

Martyn Williams előszőr két hónapja lépett kapcsolatba Melvinnel, amikor Észak-Korea figyelmeztetést adott ki a tengeri hatóságok számára az április 5-i rakétakilövés előtt. A beadványban szereplő koordinátákról azt gondolták, hogy annak a területnek a pontos helyszínét jelölik, ahová a kísérleti rakéta darabjai várhatóan lehullanak majd.

Kim Dzsong Il különbejáratú golfpályája © Google Earth

A két férfi együttműködve átvizsgált néhány hasonló beadványt, amelyek segítségével meg tudták állapítani az észak-koreai repülésirányító rendszer egyes elemeinek helyzetét. Williams pedig északi világítótornyokat ábrázoló bélyegek és képeslapok segítségével kutatta fel azokat a Google Earth-ön.

A projekthez csatlakozott Andrei Lankov Szöulban dolgozó történész is, aki a Szovjetunióban nőtt fel, s Phenjanba járt egyetemre. Ő hívta fel Melvin figyelmét a nagyobb piacokra, amelyek a szakember szerint fellépnek a diktatúra ellen. Több műholdképen is látható, hogy a piacok körül jellemzően sok ember látható, míg a kormány által épített bevásárlóközpontok szinte konganak az ürességtől.

Melvin szerint a Google Earth használatával rá tudtak világítani arra is, hogy az észak-koreai vezetők életstílusa igen komolyan különbözik az átlagemberekétől. „Amikor elkezdtük feltérképezni az erőművek, trafóházak és vezetékek hálózatát, nem volt nehéz összekötni az infrastruktúrát az elit negyedekkel és óriási épületegyüttesekkel. Ezzel szemben nem egy olyan települést találhatunk, ahol még áram sincs.