Igazából csak az utóbbi időben foglalkoznak velük - 15-18 éve vesznek belőlük mintákat -, de az Andok központi részén lévő, a világon legjelentősebbnek számító, 1970-ben még több mint 2000 négyzetkilométeres trópusi jégvilág több jégára már nem létezik.

Peruban a Broggi (4860 méter) már 2005-ben eltűnt, a Quilca (5250 méter) tavaly jutott erre a sorsra. A Pastoruri (5240 méter) már tömegének 40 százalékát elvesztette, és 10 éven belül végleg elolvadhat. Bolíviában 15 éve még síeltek a Chacaltaya gleccseren (5395) méter, ma napjai a szó szoros értelmében meg vannak számolva.

Ennyi maradt az egykori síparadicsomból © IPCC

Az egyes országok külön-külön készítenek felméréseket, de Bernard Francou francia glaciológus szerint, aki a Peru, Bolívia, Ecuador és Kolumbia valamennyi jégfolyamának sorsát tanulmányozza, általánosságban elmondható, hogy az Andok gleccserei kiterjedésük 30-100 százalékát elvesztették.

A perui vízügyi hatóság jelentése szerint a gleccservidék központját alkotó perui Fehér Kordillerák, ahol mintegy harminc 6000 méter feletti csúcs található, 33 év alatt jégtömegük 27 százalékát vesztették el. A helyzet iróniája, hogy míg három évtizede 722 gleccsert számoltak össze a Limától mintegy 400 kilométerre északra lévő térségben, ma 755 a számuk - ugyanis egyre több darabra szakadnak az olvadás következtében.

"A mérések azt mutatják, hogy az Andok gleccserei évi átlagban egy méterrel vékonyodnak" - fejtette ki Bernard Francou egy Limában rendezett tudományos tanácskozáson tíz ország szakértői előtt.

A tudósok szerint ez a térség a világ időjárásának egyik kulcsa, több okból is. Az első az, hogy fontos gátat képeznek az általában a Csendes-óceán nyugati részéről érkező légáramlatok útjában. Nem kevésbé jelentős azonban az, hogy magasságukat és elhelyezkedésüket tekintve egyedülálló jelzői az éghajlat és a felmelegedés alakulásának. Őrszemek a magasban, gyors elolvadásuk vészjelzés lehet - mondja Francou. Márpedig a mérések azt mutatják, hogy 4000 méter fölött erősebb lesz a felmelegedés.

Ezeknek a "magashegyi víztornyoknak" az olvadása azonban nem jelenti azt, hogy mindenki számára és azonnali veszélyt jelentenek. A városok vízellátásában a gleccservíz szerepe különböző mértékű: Quito esetében például 5 százalék, La Paz esetében azonban már 15.

Georg Hoffman, a franciaországi Saclay-ben működő klímatudományi intézet tudósa ehhez hozzátette, hogy a térségben különböző csapadékmodellek - nedvesek és szárazabbak - érvényesülnek, továbbá a tropikus Andok hidrológiai változatosságát még nem teljesen tárták fel. További szempont, hogy a jégtartalék olvadása az első időben magasabb vízhozamot eredményez.

Az azonban biztos, hogy ezeket a gleccserek alkotta természetes víztartalékokat idővel pótolni kell mesterséges tárolókkal. Márpedig nagy gátakat építeni korántsem egyszerű feladat egy olyan hegyvidéken, amely évi 5-6 millimétert is "nő". Ezzel ráadásul erős szeizmikus mozgások párosulnak. 1970-ben a Fehér Kordillerák egyik rettenetes földrengése a helyszínen 30 ezer ember életét követelte, összesen pedig 66 ezer áldozattal járt.

"Tudatában kell lennünk annak, hogy a gleccsereket nem lesz könnyű pótolni" - hangoztatta Francou a limai tanácskozáson.