Az emberi Down-szindrómának megfelelő állapottal született egerekbe norepinefrin nevű agyi ingerületátvivő anyagot fecskendeztek be, ennek hatására javult gondolkozási képességük.

"Ha elég korán avatkozunk be, segíthetünk a Down-szindrómás gyerekeknek abban, hogy megfelelően gyűjtsék be és kezeljék az információkat" - magyarázta megállapításaik lehetséges alkalmazását Ahmad Salehi kutatásvezető, akinek tanulmánya a Science Translational Medicine című szaklap legfrissebb számában jelent meg. A szakember szerint mindez elméletileg az érintett gyerekek észlelési-tanulási (kognitív) képességeinek javulásához vezetne.

A Down-szindrómát az embernél a 21-es kromoszómatöbblet kópiája okozza. Születésükkor ezek a gyerekek még nincsenek elmaradva a többiektől, ám a későbbiekben agyi fejlődésük eltér a szokásostól.

Az egereknél akkor áll elő a Down-szindrómához hasonló állapot, ha a 16-os kromoszómájukból van többlet, azaz harmadik kópia is. A génmódosított kísérleti állatok agyában a kutatók a norepinefrin ingerületátvivő anyagot kisebb mennyiségben találták meg, mint a génmódosítás nélküli átlagegereknél. A hiány leginkább a locus coeruleus nevű agyi területen jelentkezett, amely a környezeti stresszre adott válaszok kialakításában is szerepet játszik.
    A génmódosított rágcsálók viselkedése jelentősen eltért a normálistól, ám miután a hiányzó jelátvivőt kívülről pótolták náluk, néhány órán belül a többi egérhez hasonlóan viselkedtek, bár a hatás nem tartott sokáig.
    A gyógyszerpiacon már több olyan antidepresszáns található, amely a norepinefrint célozza meg. Salehi reményei szerint eredményeik alapján ezeket Down-szindrómás embereknél is kipróbálhatják.