Útban hazafelé újabb kétezer oroszországi hadifogoly

1920. június 4-én reggel 5 órakor érkezett Budapestre az eddigi legnagyobb fogolytranszport Oroszországból. 150 ember, 21 tiszt, 5 törzs altiszt jött haza. A foglyok Moszkvából indultak, majd két hétig a csóti fogolytáborban "tartottak pihenőt" - a Pesti Hírlap megfogalmazása szerint, ami alighanem a karantént jelenthette. A hadifoglyok azt a hírt hozták: egy kétezer fős csapat is útban van hazafelé.

A kormány nem mond le, de miniszterek távozhatnak

Rubinek Gyula földmüvelésügyi miniszter a Pesti Naplónak elmondja, hogy semmiféle alapja nincsen annak a hírnek, hogy a békeszerződés aláírása után lemond a kormány, "legfeljebb egyik-másik tagjának távozásáról lesz szó". Minderről a kisgazda miniszter 1920. június 4-én nyilatkozik, de a rövid szöveg csak másnapi újságban jelenik meg.

A megszállt vármegyék nyilatkozata

A megszállt vármegyék délutáni tanácskozásán Király Aladár, Háromszék követe, előterjesztette a világ népeihez intézett kiáltványt, amely felsorolja a békedelegáció súlyos, de nem méltányolt érveit és a szerződés kiáltó igazságtalanságát.

A kiáltvány így végződik: "A Magyarországra oktrojált béke ellen utolsó csepp vérünkig, utolsó leheletünkig küzdeni fogunk. Nem akarunk önérzetünk feláldozása árán kegyelemkenyéren tengődni. Nem akarunk porig megalázva a történelmi jogfeladás Kain-bélyegével homlokunkon megjelenni a népek szövetségének konferenciáján. Ide hallgassatok, világ népei: Megfogyva bár, de törve nem, él még a magyar nemzet. Nem csügged, bízik ősi erejében és a Ti meg nem rontott lelketek élő igazságérzetében. Őseink szent emlékére, a ma élő generáció becsületére és utódainknak tartozó kötelességünkre ünnepélyesen megesküszünk, hogy Magyarországnak tőlünk elszakított kétharmadát, azt a földet, amely elvitathatatlanul a mienk, vissza fogjuk szerezni. Vezéreink a honfoglaláskor vérszerződéssel vették birtokukba ezer évvel ezelőtt Magyarországot. A vérszerződés azt a kötelezettséget rótta ránk, hogy hazánkat, ha másképp nem lehet, vérrel is, vassal is megtartsuk utódaink számára. Meg fogjuk tartani, az Isten minket úgy segéljen!"

A Felvidék képviseletében dr. Szatmáry István, Nyitra vármegye követe, a Délvidék képviseletében Varjass Sándor százados, a rutének képviseletében Jaczkovics Iván miniszteri tanácsos, a tót nemzetiségek képviseletében dr. Kmoskó Mihály egyetemi tanár, Trencsén vármegye követe, a németek képviseletében dr. Schmied Henrik középiskolai igazgató, a szászok képviseletében dr. Jekkel Péter ny. államtitkár,a kolozsvári egyetem képviseletében dr. Lechner Károly egyetemi tanár, végül a pozsonyi egyetem képviseletében dr. Korniss Gyula egyetemi tanár szólt hozzá a kiáltvány szövegéhez, amelyet a követgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadott.

A megszállt vármegyék gyűlése

A megszállt vármegyék követei pénteken délután Pest vármegye székházának közgyűlési termében ülést tartanak. Dr. Persay Ferenc, Bars megye alispánja elnöki megnyitójában elcsukló hangon hirdeti, hogy él a magyar, áll Buda még. Az a szerződés, amelyet ma Párisban aláírnak, nem hozza a magyar békét. A hivatalos magyar kormány aláírhatja ugyan, de Magyarország népe békeszerződésnek elismerni nem fogja soha.

Szolnok megyében felmentik a volt népbiztost

A Tanácsköztársaság idején népbiztosi tisztséget betöltő Bokányi Dezsőt felmenti a szolnoki törvényszék az emberölésben való bűnsegédlet vádja alól. Ám Bokányi ellen Budapesten folytatódik az úgynevezett "népbiztosok bűnpere". Ebben később halálra ítélik. Az ítéletet nem hajtják végre, szovjet hadifogságba esett magyar tisztekre cserélik ki. Bokányi végül a sztálini terror áldozata lesz.

Tíz és nyolc év fegyházat kap két kommunista újságíró

A budapesti büntetőtörvényszéken ugyan tartottak tízperces szünetet Trianon miatt, ám dr. Surgóth Gyula táblabíró elnöklésével a gyorsított eljárás szabályai szerint azért megtárgyalták Hajdu Pál és Boros F. László újságírók bűnügyét. Dr. Miskolczy Ágost királyi ügyész felségsértés, lázadás, izgatás és személyes szabadság megsértésének bűntette címén vádolta őket. Hajdu és Boros még 1918 decemberében beléptek a Vörös Újság szerkesztőségébe és ott Kun Béla vezetésével előkészítették a proletárdiktatúra kitörését - a vád szerint.

A Pesti Napló azt írja: "Ezzel a tevékenységükkel elősegítették azt, hogy megbuktatták a magyar államnak a népképviseleti rendszeren és a miniszteri felelősség elvén alapuló alkotmányát. Külön vádolta az ügyészség Hajdu Pált azon cikkek miatt, amelyeket a Vörös Újságban írt III. Internacionale és más egyéb hangzatos címek alatt." A bíróság végül bűnösnek mondja ki a vádlottakat, felségsértés, lázadás, és izgatás bűntettében és ezért Hajdu Pált tíz évi fegyházra, Boros F. Lászlót nyolc évi fegyházra ítéli. A személyes szabadság megsértésének vádja alól a bíróság felmenti a vádlottakat. 

A Petőfi-szobornál ért véget az elüldözöttek menetelése

A Vilmos császár úton át a menekültek menete a Petőfi-szoborhoz vonult, ahol a mindeddig néma tüntetés a Himnusz eléneklésével "ünnepi komolysággal és csendben" véget ért. 

A nemzetgyűlés nyilatkozata a béke aláírásáról

A magyar nemzetgyűlés ülését kizárólag a trianoni "ünnepies nyilatkozatnak" szentelte a korabeli tudósítások szerint. A Pesti Napló szerint az ülés 11 órakor kezdődött.

Rakovszky István elnök az ülés megnyitása után az alábbi ünnepélyes nyilatkozatot tette a Pesti Hírlap szerint: "A mai napon Magyarország egy történelmi fordulóponthoz érkezett. Ma írják alá ama békeszerződést, mely ezeréves országunk szétdarabolását kimondja. Békeszerződésnek nevezik azt, ami nem az ígért örök békét, de örök békétlenséget (Úgy van! Úgy van! a Ház minden oldalán), nem nyugodalmat, de folytonos nyugtalanságot (Úgy van! Úgy van! a Ház minden oldalán.), nem szeretetteljes együttműködést az emberiség nagy és nemes céljai elérésének érdekében, de széthúzást és ellenszenvet alkalmas teremteni a népek között és új és hosszantartó viszályok csíráját hinti el mesterségesen.  (Úgy van! Úgy van! Taps a Ház minden oldalán.)

Rupert Rezső ekkor közbeszólt: Hadüzenet béke alakjában - mondta.

Az elnök: A kényszer hatása alatt ezt az úgynevezett békeszerződést aláírjuk. De a lehetetlen dolgokra senki sem kényszeríthető. Ez a szerződés úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben oly lehetetlenségeket tartalmaz, (Úgy van! Úgy van! a Ház minden oldalán.), amelyek meg nem valósíthatók. (Úgy van! Úgy van!)

Szterényi József: Képtelenség!

Az elnök: Minden igazságtalanság, követtessék az el egyeseken, vagy nemzeteken, megbosszulja magát és minden igazságtalanságnak megvan az a mélységes megtorlása, hogy belőle a jónak bőséges forrása fakad. (Úgy van! Úgy van! A Ház minden oldalán.) Bízzunk e gyásznapon az isteni Gondviselésben, bízzunk nemzetünk szívósságában, amely egy évezreden át Európa védpajzsa volt. Bízzunk népünk sok jó tulajdonságaiban és bízzunk végre saját erőnkben….

Friedrich István: Csak magunkban!

Az elnök: ...melyet kitartó munkával fejlesztve, igazolni fogjuk ama régi mondást: Ne bántsd a magyart! (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) A tőlünk elszakított országrészeknek pedig az izenjük: ezer évi együttlét után válnunk kell, de nem örökre! (Felkiáltások: Nem válunk! Soha!) E pillanattól kedve minden gondolatunk, éjjel-nappal minden szívdobbanásunk arra fog irányulni, hogy régi dicsőségben, régi nagyságban egyesülhessünk velük. És amikor őket a búcsúnál még egyszer szívünkhöz szorítjuk, szíveink úgy egybeforrnak, hogy azokat semmi ármány, semmiféle erőszak, semmi hatalom elválasztani nem tudja. (Felkiáltások: Nem búcsúzunk! A Nemzetgyűlés tagjai felállnak helyükről és tapsolnak.) Indítványozom, hogy nagy fájdalmunk jeléül a nemzetgyűlés ma ülést ne tartson, legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor a mai napirenddel tartsa, azzal a megjegyzéssel, hogy – interpellációs nap lévén – az indítvány és interpellációs könyv is felolvastassék. Méltóztatnak ez indítványhoz hozzájárulni? (Igen.) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot és az ülést berekesztem. (Felkiáltások: Éljen az elnök! Éljen Magyarország.)

Vége a szentbeszédnek

A szentbeszéd után a Himnuszt éneklik az emberek, ezután a menet rendezetten vonul tovább. Céljuk a Petőfi-szobor.