szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A továbbiakban ne lehessen a kutatók és a nyilvánosság elől elzárni a kommunista, majd szocialista diktatúra történelmi dokumentumait, eltitkolni vezetőinek tevékenységét - összegezte a fideszes L. Simon László a lex Biszkuként emlegetett országgyűlési határozati javaslat céljait.

A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta: a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló indítvány - amelyet a Biszku Béláról, az 1956 utáni megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm bemutatásának nehézségei nyomán kezdeményeztek - a múlt megértését és feltárását segíti.

Az indítvány zárószavazása jövő héten lesz. L. Simon László az MTI kérdésére kijelentette: "jó lenne" annak a lehetőségét is megteremteni, hogy a múlt rendszert "gyilkos módon" működtetőket, azaz azokat, akik utasítást adtak annak idején politikai indíttatású megtorlásra, bíróság elé állítsák. Hozzátette, a Fidesz-frakció ülésén javasolni fogja, hogy vizsgálják meg ennek jogi feltételeit.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Pelle János Vélemény

Ungváry Krisztián: Mennyiben hasonló Kiss és Biszku védekezése?

A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. Ungváryt két és félmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A pénz előteremtését célzó akciót a Facebookon kezdeményezte Váczi Imre, a Biszku-film levetítése előtt pár nappal. Kiss, az egykori egyetemi párttitkár ugyanazzal a logikával érvelt a törvény előtt, mint a közélettől régen visszavonult Biszku Béla, a korai Kádár-korszak véreskezűnek tartott belügyminisztere: csak véleményének adott hangot, amit a hatóságoknak nem volt kötelező megfogadniuk.

Szegő Iván Miklós Tech

Igazat mond-e a filmben Biszku Béla?

Az elhíresült Biszku-filmben, a Bűn és büntetlenségben a volt belügyminiszter kifejti, hogy az erősebb kutya él nemi életet – nem pontosan ezekkel a szavakkal. Ezzel részben a szovjetekre hárította a felelősséget, másrészt pedig folyamatosan tagadta, hogy ő valaha is beleszólt volna bírósági ítéletekbe a kádári megtorlás idején, az 1956-os forradalom – Biszku számára: ellenforradalom - leverése után.

hvg.hu Itthon

A Biszku-család hozzájárult a filmvetítéshez

Biszku Béla családja hozzájárult az egykori kommunista belügyminiszterről szóló dokumentumfilm levetítéséhez - tudta meg a hvg.hu Skrabski Fruzsinától, az egyik készítőtől.

MTI / hvg.hu Tech

Biszku-film: monstre vita a Parlamentben

Kormánypárti képviselők kezdeményezték, hogy a kormány vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra: a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással.

Szegő Iván Miklós Tech

Folytatódik a Biszku-szappanopera

Biszku Béla ezúttal személyesen próbálta letiltani a róla szóló filmet. A Biszku-filmet készítők ügyvédje úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak: Biszku Béla közszereplő, és ha leül egy kamera elé, nem gondolhatja azt, hogy ebből nem közszereplés lesz. A filmesek egyike a hvg.hu-nak elmondta azt is, hogy a moziban látható kapucsengő nem Biszku Béláé, annak alapján nem azonosítható a volt belügyminiszter lakása.

Vélemény

Film Biszku Béláról, avagy egy gyilkos anatómiája

A forradalom utáni megtorlás egyik vezéralakjáról, Biszku Béláról szóló film készítőinek nagy érdeme, hogy invenciózus módszerrel szóra bírták a félrevonult és évtizedeken át hallgató politikust és bepillantást engednek egy hithű, mondhatnánk fanatikus kommunista lelkivilágába.

Szegő Iván Miklós Tech

Biszku: „kevés a fizikai megsemmisítések száma”

Az „ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma” – ezzel a Biszku-idézettel ér véget a Bűn és büntetlenség című film, amelyet Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu munkatársai készítettek.