Az Eredet valahol félúton helyezkedik el egy James Bond film és a Mátrix között. A főszereplők egy speciális gép és vegyszer segítségével képesek kontrollálni az álmaikat, s a megfelelő feltételek mellett mások álmaiba is be tudnak lépni, ahol az alany védtelen tudatalattijába hatolva információkat szerezhetnek, vagy akár be is táplálhatnak gondolatokat az illető agyába. A Washington Post szerkesztői utánajártak, hogy az izgalmas thriller milyen pontokon kapcsolódik a valósághoz. Az alábbiakat azok is elolvashatják, akik még nem látták a filmet.

Lehetséges közvetlenül hozzáférni egy álmodó elméjéhez?

A filmben az álomvadászok egy szomnacin nevű anyag és egy, az agyhullámokat befolyásoló gép (Portable Automated Somnacin IntraVenous – PASIV) segítségével tudják átvenni az irányítást saját és mások álmai felett. Az ipari kémek rácsatlakoznak a gépre, elalszanak, majd belépnek az álomba. Bár a szerkezet nyilvánvalóan a fantázia műve, már ma is létezik rá módszer, hogy megállapítsuk, mi jár valakinek az agyában. Egy úgynevezett funkcionális MRI-szkennerrel lehetséges pillanatfelvételeket készíteni az agyműködésről, majd ezen adatok alapján egy szoftver képes rá, hogy képet alkosson a tárgyról, amit az alany nézett a vizsgálat pillanatában. A kutatók szerint a technológia egy nap lehetővé teheti, hogy rögzítsük álmainkat, anélkül, hogy azt ténylegesen meg kellene osztanunk másokkal.

Furcsa dolgok történhetnek álmunkban

Scifibloggers.com

A szomnacin ugyan a fantázia műve, azonban léteznek olyan gyógyszerek, amelyek komoly hatással vannak az álmok működésére. Ilyen például a modafinil, amely folyamatos ébrenlétet tesz lehetővé, illetve az új generációs altatók, amelyek úgynevezett „szuperalvást” idéznek elő. Ez annyit tesz, hogy négy órányi alvás hat órának felel meg.

Hogyan tudom befolyásolni az álmaimat?

Az úgynevezett tudatos álmodás (lucid dreaming) lényege, hogy az alvó tudatában van, hogy álmodik, s így képes aktívan részt venni az álom cselekményében. A legegyszerűbb módszer, ha begyakoroljuk, hogy alvás közben feltegyük magunknak a kérdést: „vajon most álmodom?” A videojátékok rajongói – akik sokszor akár órákon át képesek a képernyőre meredve egyetlen dologra koncentrálni – különösen jók a tudatos álmodás műfajában.

Az Eredet főszereplői rendkívül képzettek, ezért igen összetett feladatokat is képesek elvégezni alvás közben – például olvasni – amit a legtöbb tudatos álmodó nehéznek találna. A filmben egyes szereplők még védelmi mechanizmusokkal is ellátták saját álomvilágukat, hogy megakadályozzák az álmaikra törő kémek tevékenységét.

Követik az álmok a fizika törvényeit?

Gyakori vitatéma ez a kutatók között, s az Eredet filmben mindkét irányzat képviselteti magát. Néha történnek lehetetlen dolgok – például egy várost papírlap módjára lehet hajtogatni – az optikai illúziók pedig valósággá válnak. De elképzelhető például az M.C. Escher által híressé tett végtelen lépcső is egy ilyen környezetben.

Egy város összehajtogatása sem elképzelhetetlen az álmok világában

AP

Azonban még a filmben látható álmok is követnek bizonyos valós életből ellesett szabályokat. „Az érzékszervekből származó információk hiányában a tudat általában kiszámítható módon viselkedik” – írta Jeff Warren, aki az álmokkal kapcsolatos kutatásokat végzett a filmhez. „Működnek bizonyos szabályszerűségek, például az olyan elvárások, amelyek megválaszolják saját magukat (az fog történni, amire számítunk), illetve a „narratív hajtóerő” törvénye, amely szerint, ha egy álomban sok időt töltünk egy helyen, a világ felkavarodik, konfliktusok és intenzív események kezdenek történni. Az Eredet-ben ezek a történések a külvilág hatására jelentkeznek.

Freud úgy tartotta, hogy álmaink elnyomott vágyainkat jelenítik meg. Bizonyos esetekben ez valóban így van, azonban a legújabb kutatások szerint az álmok inkább az információ feldolgozásában és tárolásában játszanak fontos szerepet.

Az álmok az úgynevezett gyors szemmozgású fázisokban (rapid-eye movement – REM) és a mély alvás során is jelentkeznek. Előbbi esetben jóval látványosabb, akcióban, agresszióban és érzelmekben dúsabb álmokat látunk, míg utóbbinál jóval barátságosabb, közösségi eseményeket élünk át. A depresszióban szenvedő emberek általában gyakrabban élik át a REM-fázisokat.

Hogyan telik az idő az álmodó számára?

Nolan filmjében az álmok során az idő jóval lassabban telik mint a való világban, s ez hatványozottan igaz az olyan helyzetekre, ha valaki álmában is álmodik tovább. Tehát például öt perc valós időben egy órát tesz ki az álmodó számára, illetve egy öt perces álom az álomban akár egy hetet is jelenthet annak, aki éppen átéli.

A film egyik igen ügyes dramaturgiai eszköze ez, azonban kevés bizonyíték van rá, hogy a valóságban létezne hasonló jelenség. Sőt, egyes kutatók igazolták, hogy a tudatos álmodás során az idő hasonlóan telik, mintha az alany ébren lenne. Jóval fontosabb kérdés, amely számos kutatót foglalkoztat, hogy mi történik, ha az agyunk időérzékelése „meghibásodik”.