Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"f0fe3f51-da2a-41b1-9e65-14397c5b4795","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"A Katona József Színház színésznője Szilágyi Erzsébetet játssza minden idők legdrágább magyar sorozatában.","shortLead":"A Katona József Színház színésznője Szilágyi Erzsébetet játssza minden idők legdrágább magyar sorozatában.","id":"20250314_Rujder-Vivien-Hunyadi","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f0fe3f51-da2a-41b1-9e65-14397c5b4795.jpg","index":0,"item":"234599c8-77c3-484d-9b0a-53fac41ab1ad","keywords":null,"link":"/elet/20250314_Rujder-Vivien-Hunyadi","timestamp":"2025. március. 14. 15:43","title":"Rujder Vivien a Hunyadi-sorozatról: Azt látom, ez a pénz nem lett ellopva","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"57f07b3f-286d-4b9f-8ce6-bc5fb605537b","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Írásbeli kérdést kapott Szijjártó Péter arról, hogy ki kezdte az orosz–ukrán háborút, a miniszter helyettese válaszában kitért a kérdés elől.","shortLead":"Írásbeli kérdést kapott Szijjártó Péter arról, hogy ki kezdte az orosz–ukrán háborút, a miniszter helyettese válaszában...","id":"20250313_A-Kulugyminiszterium-nem-mondja-ki-hogy-Oroszorszag-az-agresszor","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/57f07b3f-286d-4b9f-8ce6-bc5fb605537b.jpg","index":0,"item":"1e9edf55-f1b5-447d-98a5-83ee98f6203d","keywords":null,"link":"/itthon/20250313_A-Kulugyminiszterium-nem-mondja-ki-hogy-Oroszorszag-az-agresszor","timestamp":"2025. március. 13. 09:40","title":"A magyar külügy nem mondja ki, hogy Oroszország az agresszor","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d85a9288-2b1e-4d76-a5af-401ab9834b81","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Legalábbis szelektív értelmezése a Bibliának, hogy a férfit előbb teremtette Isten.","shortLead":"Legalábbis szelektív értelmezése a Bibliának, hogy a férfit előbb teremtette Isten.","id":"20250313_Fhrolich-Robert-rabbi-Alaptorveny-moditas-Hulyenek-lenni-allampolgari-jog","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d85a9288-2b1e-4d76-a5af-401ab9834b81.jpg","index":0,"item":"cf2e26eb-73ae-4ac4-842b-12e7c7cacba6","keywords":null,"link":"/itthon/20250313_Fhrolich-Robert-rabbi-Alaptorveny-moditas-Hulyenek-lenni-allampolgari-jog","timestamp":"2025. március. 13. 13:36","title":"Frölich rabbi az Alaptörvény-módosításról: Hülyének lenni állampolgári jog","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"392bcfcc-aa15-41ac-89a7-d98cc43783ca","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A 444, az ATV és a 24.hu újságíróit díjazták. ","shortLead":"A 444, az ATV és a 24.hu újságíróit díjazták. ","id":"20250313_Harom-ujsagiro-kapott-Magyar-Sajto-dijat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/392bcfcc-aa15-41ac-89a7-d98cc43783ca.jpg","index":0,"item":"ea70436b-4172-4345-9a16-010758d2ceae","keywords":null,"link":"/itthon/20250313_Harom-ujsagiro-kapott-Magyar-Sajto-dijat","timestamp":"2025. március. 13. 14:09","title":"Magyar Sajtó-díjat kapott a kegyelmi ügyet kirobbantó újságíró","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"54af148a-84ff-4d7f-92d1-02e787460109","c_author":"Domány András","category":"itthon","description":"Novák Előd szerint a törvényalkotási bizottság képviselői lapítottak.","shortLead":"Novák Előd szerint a törvényalkotási bizottság képviselői lapítottak.","id":"20250313_tab-kiss-laszlo-obuda-fizetes-novak-elod","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/54af148a-84ff-4d7f-92d1-02e787460109.jpg","index":0,"item":"16ccf6bf-e497-42bc-b17a-982aa62e0617","keywords":null,"link":"/itthon/20250313_tab-kiss-laszlo-obuda-fizetes-novak-elod","timestamp":"2025. március. 13. 17:54","title":"Nem kerül az Országgyűlés elé a letartóztatott óbudai polgármester fizetésének ügye","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"53426740-22f1-4f33-ad29-5cb175293227","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Az agrárminiszter kitart amellett, hogy nem érintett tárcája 2,2 milliárdos korrupciós perében.","shortLead":"Az agrárminiszter kitart amellett, hogy nem érintett tárcája 2,2 milliárdos korrupciós perében.","id":"20250313_Nagy-Istvan-agrarminiszterium-korrupcios-per-szerzodes-alairas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/53426740-22f1-4f33-ad29-5cb175293227.jpg","index":0,"item":"67d001bf-d19d-41a0-8569-8bdedd7bd190","keywords":null,"link":"/itthon/20250313_Nagy-Istvan-agrarminiszterium-korrupcios-per-szerzodes-alairas","timestamp":"2025. március. 13. 08:19","title":"Nagy István aggódott, hogy nem írt-e véletlenül alá valamit a minisztérium korrupciós ügyében","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ffd052a7-08f0-4077-8fc5-dc5e7275cea6","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"A kormány az Alkotmánynak egy meglehetősen konzervatív olvasatával érvel, amit egy korábbi, igaz, a XIX. század végén született legfelsőbb bírósági döntés már egyszer elutasított.","shortLead":"A kormány az Alkotmánynak egy meglehetősen konzervatív olvasatával érvel, amit egy korábbi, igaz, a XIX. század végén...","id":"20250313_trump-szuletes-allampolgarsag-legfelsobb-birosag-usa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ffd052a7-08f0-4077-8fc5-dc5e7275cea6.jpg","index":0,"item":"9b6c4b43-6587-4986-80b0-4efa8d8d1c20","keywords":null,"link":"/vilag/20250313_trump-szuletes-allampolgarsag-legfelsobb-birosag-usa","timestamp":"2025. március. 13. 21:06","title":"Trump arra kéri az amerikai Legfelsőbb Bíróságot, hogy engedélyezzék a születéssel járó állampolgárság megvonását","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4ce7ee85-1ebf-47c8-b5b2-58be817787d2","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A hibrid technikával felvértezett új 911 GT2 RS árát alaposan megkérik majd.","shortLead":"A hibrid technikával felvértezett új 911 GT2 RS árát alaposan megkérik majd.","id":"20250314_meregdraga-lesz-az-1000-loeros-legdurvabb-porsche-911-gt2-rs","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4ce7ee85-1ebf-47c8-b5b2-58be817787d2.jpg","index":0,"item":"4af1925a-c3da-442d-8b1f-b9d74406eb22","keywords":null,"link":"/cegauto/20250314_meregdraga-lesz-az-1000-loeros-legdurvabb-porsche-911-gt2-rs","timestamp":"2025. március. 14. 08:41","title":"Méregdrága lesz az 1000 lóerős legdurvább Porsche 911","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Mementó 1920: zsidó milliomosok „tévedésből” a toloncházban
szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?
A Horthy-rendszer kezdetén, 1920-ban nem csupán az egyetemi felvételiknél korlátozták törvényben a hazai zsidóság továbbtanulását, hanem rendeletet is hozott az első Teleki-kormány az 1914 után betelepült, „zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasításáról”. A rendelet végrehajtásakor a rendőrség egy alkalommal kicsit „túlbuzgó” volt.
Kilencven évvel ezelőtt, 1920. novemberének a végén a Népszava furcsa esetről számolt be, a „Milliomosok – a toloncházban” című rövid cikkében. Az írás szerint a főváros „megtisztítására” az 1914 óta ide bevándorolt „alkalmatlan idegenektől” a bejelentő hivatal által összeállított jegyzék alapján éjszakáról éjszakára razziaszerűen a lakásaikból állítják elő a kerületi kapitányságokra azokat az idegen honosokat, akiket el akarnak távolítani a fővárosból.
„Így vasárnap éjszaka az Eötvös-utca 37. szám alatt levő lakásukból a VI. kerületi kapitányságra állították elő a dúsgazdag Eskenasy Nachman nagykereskedőt feleségével és két nagykorú fiával” – írta a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja 1920 őszének utolsó napján.
Egy képviselő közbelép
Ám a VI. kerületi rendőrkapitányságon Eskenasyék kitoloncolási ügye hirtelen pozitív fordulatot vett: képviseletükben dr. Domonkos István nemzetgyűlési képviselő lépett fel nyilvánosan, és ő azt hangsúlyozta a Népszava szerint, hogy „a két fiú még 1914 előtt magyar állampolgár volt, az öregek pedig már 15-20 év óta állandóan följártak Bukarestből Budapestre; 1918 óta pedig állandóan budapesti lakosok”.
A szocdemek lapja szerint mindennek dacára a rendőrség az Eskenasy-családot a toloncházba vitette. „A saját autójukon vitték őket a toloncházba, de nem sokáig maradtak ott, mert a belügyminisztérium elrendelte az ügy sürgős revízióját és egy óra múlva az egész Eskenasy-család elhagyta a toloncházat” – tudjuk meg a lapból. (Az Eskenasyakat valószínűleg a Mosonyi utcai toloncházba vitték, ahová a Budapesten összegyűjtött csavargókat, koldusokat gyűjtötték be a Monarchia korában a rendeszet.hu közlése szerint, hogy hazatoloncolják őket – ezért volt érdekes hír 1920-ban, hogy milliomosok kerültek ide.)
Volt előzménye a jogszabálynak
De nézzük, hogy is történhetett meg mindez 1920 Magyarországán, Horthy Miklós kormányzóságának első évében, a pár hónappal azelőtt alakult első Teleki-kormány idején. A zsidók kitoloncolásáról szóló rendelet nem előzmény nélküli 1920-ban. Mementó-sorozatunk 1920-as részeiben korábban már írtunk arról a törvényről, amelyben a zsidó szó nem szerepel ugyan, de egyértelműen a hazai zsidóság továbbtanulását korlátozta, ez pedig a „numerus clausus”.
holokausztmagyarorszagon.hu
E törvényt 1920 szeptemberében fogadták el, és alighogy megszáradt a tinta a papíron – Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál kormányfő aláírásáról van szó –, október 3-án már újabb rendelet látott napvilágot, legalábbis az aznapi Pesti Hírlap címoldalán ismertette az új jogszabályt.
"Zsidó fajhoz tartozó külföldiek"
Eszerint „a m. kir. belügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásával (…) rendeletet adott ki az 1914 óta hazánkba bevándorolt zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasításáról”. Vagyis ez a jogszabály már a modern antiszemitizmus példája, hiszen nem vallási, hanem faji alapon különbözteti meg az embereket. (Nem mintha a vallási megkülönböztetés pozitívabb eljárás lenne.) A Pesti Hírlap cikke semmilyen utalást nem tartalmaz arra, miként állapítják meg egy külföldiről, hogy a kitoloncolási rendelet hatálya alá esik vagy sem.
A cikkben indoklás is olvasható: „A kormány, amely a keresztény nemzeti irányzat intézményes biztosítását és gyakorlati megvalósítását tűzte ki zászlajára, a hazafias közvéleményben már régóta megnyilvánult, de eddig nem eléggé méltányolt jogos közóhajnak is eleget tesz, akkor, amikor az ország jól felfogott érdekében ezeknek a túlnyomó részben a gazdasági életre káros, sőt, gyakran az államrendre is veszélyes, nem kívánatos elemeknek haladéktalan kiutasítását rendeli el.” Vagyis a numerus claususszal ellentétben, itt nem kertelt a kabinet, hogy miről van szó: a „jogos közóhajnak” akartak eleget tenni.
A rendelet "üdvös hatása" várható
Az indoklás gyorsan átcsap a jogszabály „hasznosságának” ismertetésébe: „A rendelet üdvös hatása az élelmezési és lakásviszonyok terén is várható, és már bizonyosra vehető, hogy a vaggonlakók elhelyezésének régóta vajúdó kérdése is rövid időn belül teljesen megnyugtató megoldást fog nyerni.” (A vagonlakók ekkoriban a trianoni határokon túlról érkezett magyarok, menekültek voltak, többnyire hivatalnokokról volt szó, akikre a kisantant államai nem tartottak igényt, illetve maguk döntöttek szülőföldjük, tartózkodási helyük elhagyásáról.)
A Pesti Hírlap cikke így folytatódik: „A belügyminiszter éppen azért, hogy e halasztást nem tűrő, közérdekű célok minél előbb megvalósuljanak, hatóságainak szigorú kötelességévé teszi, hogy a rendeletet a legnagyobb pontossággal, a legsürgősebben hajtsák végre. Az ügy teljes sikere érdekében azt is elrendeli, hogy a kiutasítások technikai foganatosításáig a kiutasítottakat családtagjaikkal együtt internálni kell.”
Azért kiskapukat hagytak
E rendelkezés magyarázza tehát, miért vitték toloncházba az Eötvös utcából az Eskenasyakat. De a jogszabály további része megvilágítja azt is, miért engedték őket szabadon olyan gyorsan, hiszen a „megalkuvást nem tűrő rendelet” tartalmazott néhány kiskaput is.
„A megalkuvást nem tűrő rendelet hatálya alól csak azok a zsidó fajhoz tartozó külföldiek vannak kivéve, akik vagy külföldi államok hivatalos megbízásából tartózkodnak az országban, vagy fontos magánügyben beigazolhatóan rövid időre jönnek az országba. Ez a kivétel azonban a galíciai lengyel és orosz zsidókra nem vonatkozik, mert ezek beözönlését a hatóságok ezentúl is mindenképpen megakadályozni kötelesek” – hangzott a furcsa szöveg, amely a zsidóellenes 20. századi magyar jogszabályok sorában nem az utolsó és korántsem a legdurvább volt, hiszen a harmincas évek végétől a negyvenes évek közepéig számos hasonló született még.
„Koncepciók államról és nemzetről a Kárpát-medencében Trianon óta” címmel tartanak csütörtökön és pénteken kétnapos konferenciát a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezésében. Az Akadémián zajló tanácskozás megrendezésében a Budapesti Szlovák Intézet is részt vett. A konferencián magyar, francia, osztrák, román és szlovák történészek tartottak, tartanak előadást.
Középkori rituális büntetési formát vezettek be 1920-ban Magyarországon, amikor a nemzetgyűlés kilencven évvel ezelőtt megszavazta a botbüntetést. Ezt a fenyítést végül nem alkalmazták, de a törvény parlamenti vitája jól illusztrálja a korszak hangulatát. A vitában egyébként „a szemet szemért, fogat fogért” ókori elve is felmerült.
Mikor ért véget az első világháború? 1918-ban vagy 1945-ben? Nálunk mindenesetre csak 1920-ban a trianoni békeszerződéssel, de máshol is még folyamatosan zajlottak a küzdelmek az 1918-as fegyverszüneti egyezmények után. Csak néhány példa: Szovjet-Oroszország, Görögország, Törökország, Lengyelország, de a magyar-román és a magyar-csehszlovák összecsapások 1919-ben is még a térségbeli feszültségeket jelezték. Minderről a Politikatörténeti Intézet szerdai konferenciáján esett szó.
Kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. A hvg.hu-n percről percre követhették az akkori eseményeket, amelyek itthon és Franciaországban, Versailles-ban történtek.
A Horthy-rendszer kezdetén hozott törvények közül máig a legvitatottabb az egyetemi felvételi keretszámokról szóló numerus clausus, amelyet 1920 szeptemberében, 90 éve fogadtak el. Szövegében nem szerepelt a „zsidó” szó, de a parlamenti vitából egyértelmű, hogy miről szól a jogszabály.
Mementó-sorozatunk e részét történelmi visszatekintéssel kezdjük a hazai „egypártok” őseiről, az Osztrák-Magyar Monarchia kormányzópártjairól. Összeállításunkban korabeli sajtóhírek alapján ezután részletesen felidézzük azt is, miként született meg a Horthy-rendszer „egypártja” 1920-ban, kilencven évvel ezelőtt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia katonatisztjeinek jelentős részéhez hasonlóan Horthy Miklós is felajánlhatta szolgálatait a Tanácsköztársaságnak, Kun Béla azonban nem tartott igényt rá – legalábbis a volt népbiztos így emlékezett vissza 1919-re, amikor tizenhárom évvel később Moszkvában írt erről. A kutatások jelenlegi állása szerint nem dönthető el, hihetünk-e Kun Bélának.