A promiszkuitásban élő emberszabásúaknak nagyobbak a heréi és a legutóbbi felfedezés azt is igazolja, hogy több hímivarsejtet termelnek. A kutatók korábban már feltételezték, hogy a csimpánzoknak azért nagyobbak a heréi, mert több hím párosodik ugyanazzal a nősténnyel, és ebben a versenyben több ondósejtre van szükségük.

A mostani kutatásban, melyet az American Journal of Primatology című szakfolyóiratban tettek közzé, japán és indonéz állatkertekben élő csimpánzokat, orángutánokat és gorillákat tanulmányoztak a kutatók. Mintát vettek az állatok hereszöveteiből, melyek mikroszkopikus elemzése figyelemre méltó eltérést mutatott az emberszabásúak közt. Kiderült, hogy a herét bélelő, hímivarsejteket termelő szövetréteg jóval vékonyabb a gorilláknál, mint az orángutánoknál és a csimpánzoknál. A megállapítások szerint a csimpánzok tizennégyszer több ondót termeltek, mint az orángutánok, és kétszázszor többet, mint a gorillák.

E három majomfaj esetében bebizonyosodott, hogy a here mérete arányos az általa termelt spermium mennyiségével. A kutatók szerint ez azt az elméletet is alátámasztja, hogy a spermatermelés arányos a szaporodási verseny mértékével és függ a párosodási viselkedéstől. A promiszkuitásban élő csimpánzhímek között nagyobb a versengés a nőstényekért, mint a többnejű gorillák között, ahol egy alfahím uralkodik számos nőstény fölött.