Az alagút alig hatszáz méterre halad el a szobor "lakhelyétől" – írta meg csütörtökön a Corriere della Sera című olasz napilap. Amennyiben a páratlan alkotást nem költöztetik el az alagútfúrás idejére, kockára teszik, hogy a rezgés kárt tesz benne – idézte internetes kiadásában az újság Fernando De Simone padovai építészt, a föld alatti szerkezetek szakértőjét.

A Dávid-szobor, az Accademián. Nem kívánatos rezgések

AP

 Michelangelo 1501 és 1504 között faragta a talapzattal együtt 5,14 méter magas szobrot, amely 1873 óta a Galleria della Accademia kupolacsarnokában látható. A lap által megszólaltatott építész szerint a szobron már meglévő mikrorepedések már így is aláássák az alkotás stabilitását a híres férfialak bokájánál. Az alagútfúrás miatt jócskán nőne a szobrot fenyegető veszély – vélekedett Fernando De Simone, aki megjegyezte, hogy a turistacsoportok és a környék autóközlekedése is rezgést kelt.

A firenzei múzeumpólus konzervátora, Cristina Acidini elismerte, hogy szükség van a probléma tanulmányozására, de óvott a riadalomkeltéstől. A szakember rámutatott, készül egy tanulmány, amely azt taglalja, milyen lenne az épület ellenállása földrengés esetén.