Azok a társadalmak viszont, amelyek veszélyekkel néznek szembe, hajlamosabbak a szigorúbb, merevebb társadalmi normák (szabályok) elfogadására és intoleránsak azokkal szemben, akik eltérnek e szabályoktól – erről számol be a NewScientist.com.

Mindezt egy új kutatás mutatta ki, amelyet Michele Gelfand, a Marylandi Egyetem College Park-beli részlegének munkatársa és kollégái végeztek 6800 ember megkérdezésével – 33 országban. Az általuk „szűk” vagy „szoros” (angolul: „tight”) szóval jellemezhető társadalmakban a normákat „szorosan” veszik, „szűken” értelmezik. E kategóriába tartozik India és Dél-Korea. A lazábbak közé Hollandia és Észtország. Ennek megfelelően például az éttermi étkezéseknél a „szoros” országokban a viselkedés szűk határok között mozoghat, és e társadalmak tagjai jobban elítélik a prostitúciót, az abortuszt, a válást, a csalást, a tömegközlekedésen való bliccelést és a megvesztegetést. A vélemények kevésbé különböztek az ilyen országokban, és kormányaik inkább autokratikusaknak minősültek.

Gelfand mindezek után összegezte azokat az országokat, amelyekben nagy a népsűrűség, kevés a tiszta víz és az élelem, nagy a környezetszennyezés, gyakoriak a betegségek, a természeti katasztrófák és ellenségesek a szomszédaik. Mindezek egyébként nagyjából a „szoros” államokra voltak jellemzőek. A társadalmilag „szoros”-sá válás egyébként egészséges reakció Gelfand szerint a fenyegetésekre. Egy „ostrom alatt álló” társadalomnak nagyobb ugyanis az esélye a túlélésre, ha "szorosabbá", "szűkebbé" válik.