A Holmberg II csillagváros 9,8 millió fényévnyire található a Földtől, az M81 katalógusjelű galaxiscsoport tagja. A kutatók szerint a gázbuborékok, amelyek galaxisszerte szétszóródtak, szupernóvák, azaz felrobbant masszív csillagok nyomai - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon. A szupernóváktól eredő lökéshullámok átsüvítettek a galaxison, felhevítve a csillagközi gázt, amely a felvételeken látható bonyolult mintázatokba rendeződött.

AP

A Homlberg II nem egy elegáns spirál- vagy elliptikus galaxis, hanem fura, szabálytalan alakú törpe csillagváros. Így méltán került be a Halton Arp amerikai csillagász által összeállított Különleges galaxisok atlaszába, amely 366 csillagvárost tartalmaz. A galaxisban "foltszerű" alakzatokban váltják egymást a tömött csillagképződési régiók és "kietlen pusztaságok", utóbbiakban viszonylag kevés az anyag.

Ezek a csaknem üres térségek valóságos menedékként szolgálnak a gázbuborékoknak, ahol hosszú ideig fennmaradhatnak. Egy olyan területen, ahol nagyobb a "népsűrűség", az objektumok gravitációs ereje szétszakítaná a törékeny szerkezeteket. A Hubble legújabb felvételein egy szuperfényes röntgensugárforrás is látható, amely három gázbuborék közepén foglal helyet. A feltételezések szerint ez egy közepes tömegű feketelyuk lehet, bár ennek bizonyítására további vizsgálatok szükségesek.