A Magyar Tudományos Akadémián elhangzott beszédében Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy bár a válságot globálisnak szokták mondani, efelől lehetnek kétségek. "Az bizonyos, hogy súlypontja a nyugati világban van" - mondta. Az átrendeződéssel járó folyamatok nyertesei a korábbi elmaradott országok, új tudományos központok emelkednek ki, a tudomány pedig győztese a változásoknak. A tudomány eredményei hasznosak és jótékony hatással vannak - emelte ki.

A világ átrendeződése a katonapolitika, a diplomácia mellett a tudományos életre is hatással lesz. Hasonló változások a modern korban ilyen békésen és háború nélkül nem mentek végbe, a folyamatok stabilizálása rendkívüli fontosságú - húzta alá a kormányfő.

A miniszterelnök szerint jelenleg olyan emberekre van nagyobb szükség, akik úgy gondolják, a világ több, mint amit látunk és ismerünk belőle, olyanokra, akik új kérdéseket vetnek fel és új válaszokat keresnek. A tudomány lényege a keresés - foglalta össze, hozzáfűzve, hogy válságos időkben mindig megnő a jelentősége azoknak, akik keresnek. A válság nem más, mint az attól való félelem, hogy kifogytunk az eszközökből, hogy ugyanígy folytassuk az életet - foglalta össze a kormányfő.

Kiemelte, azt kell megmutatni, ami még nincs, ezért hasznos az eszmecsere azokkal, akik a világon a legjobbak ebben - utalt a Tudomány Világfórumának jelentőségére. Ez a tanácskozás nagy fontosságú, "együtt kell keresni azt, ami még nincs" - fogalmazott.

A jelenlegi válsággal megdönthetetlennek hitt tabuk dőlnek meg, "mindannyiunk élete megváltozik" - vélekedett. A miniszterelnök hangsúlyozta, új és formabontó válaszok kellenek. A fejlett világ válságait sohasem a nyers erő, hanem a képzelet bátor és teremtő ereje oldotta meg, azok, akik képesek voltak új módon megközelíteni a problémákat - mutatott rá.

Az emberiség gyorsabban használja erőforrásait, mint ahogy azok termelődnek, hétmilliárd ember élelmezéséről kell gondoskodni - mutatott rá a tudósokra váró fontos kérdésekre a kormányfő. "Mi hiszünk az önök által adott válaszoknak" - jelentette ki. A kelet-közép-európai térségre kitérve felidézte, hogy a diktatúra elmúlása sem a fegyveres harc eredménye, hanem a nyugati félteken a 20. század utolsó két-három évtizedében végbement gyors technológiai fejlődésnek köszönhető.

A válság legyőzésében kulcsfontosságú szerepe van az oktatásnak, bátorítani kell a kutatásokat és a fejlesztéseket, mert a legkevésbé szerencsés az lenne, ha egyáltalán nem jutna forrás ezekre. "Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája" - idézte Szent-Györgyi Albertet. Kitért arra, hogy Magyarország Szingapúr, India és Kína példájából tanulva át akarja alakítani az oktatás rendszerét.

Magyarország minden nehézség ellenére kiemelten kezeli a kutatást - jelentette ki. A politikusoknak rengeteget kell tenniük a kreatív energia felszabadításáért, a felesleges bürokrácia és a rossz szabályok a tudomány ellenségei - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a politika és a gazdaság - de ugyanígy a tudomány se - lehet öncélú. "A közös cél nagyobb, mint bármikor" - hangsúlyozta. A tét nagy, a tudósoknak még soha nem volt olyan felelősségük, mint ma - jelentette ki Orbán Viktor a Tudomány Világfórumán.