A gigantikus gyűrűt kilenc gamma-kitörés (GRB) alkotja - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A GRB-k a természetben előforduló leghatalmasabb robbanások. Néhány másodperc alatt annyi energiát sugároznak ki, amennyi az őket befogadó galaxisok több százmilliárd csillagáéval vetekszik, és ennek következtében igen nagy távolságból is megfigyelhetőek.

Ez a távolság olyan hatalmas, hogy lehetőséget nyújt a világegyetemben az anyag nagy léptékű szerkezetének a feltérképezésére is.

A gyűrű átlagos átmérője az égbolton 36 fok, ami 70-szer múlja felül a teliholdét. Az alakzat tőlünk hétmilliárd fényévre van, ebben a távolságban a 36 fok szögátmérő mintegy 5 milliárd fényévnek felel meg. Annak a valószínűsége, hogy egy ilyen alakzat véletlenül jöjjön létre, mindössze 1:500 000.

mta.hu

A kozmológiai elv szerint a világegyetem nagy skálán homogén és izotróp, azaz nincs benne kitüntetett irány és hely. Napjainkban azonban több olyan alakzatot is felfedeztek, amelyek lényegesen meghaladják a kozmológiai elvvel még összeegyeztethető méretet (1,2 milliárd fényév). Az MTA CSFK, az ELTE és az NKE kutatói által észlelt hatalmas méretű GRB-gyűrű is csaknem ötször nagyobb ennél a méretnél.

A gyűrű hatalmas méretét nehéz összeegyeztetni a világegyetemben megfigyelhető nagy léptékű struktúrák kialakulására vonatkozó jelenlegi elképzelésekkel. További kutatások kellenek annak eldöntésére, hogy a gyűrű léte megmagyarázható-e azoknak a folyamatoknak az alapján, amelyek eddigi ismeretek szerint szerepet játszanak a világegyetemben megfigyelhető struktúrák és azon belül a csillagok kialakulásában.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóiból álló csoport eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society fogadta el közlésre. A projekt az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásával valósult meg.