A követelt összeg nem ritkán meghaladja a 20 ezer dollárt (5,7 millió forintot) is. A Sophos digitális biztonsági cég szerint egy Oroszországban vagy Ukrajnában működő bűnözőcsoport nemrégiben alig több mint egy hónap alatt mintegy 16,5 millió dollárnyi Bitcoint zsarolt össze, többnyire amerikai áldozatoktól.

Az alvilág azért részesíti előnyben a "digitális pénztárcában" tarható virtuális valutát, mert annak mozgása elvileg nem követhető, és azt egyetlen kormányzat vagy pénzügyi hatóság sem tartja nyilván. A névtelenségbe burkolózó alkotója által 2009-ben útjára bocsátott Bitcoin egysége jelenleg mintegy 290 dollárt ér. Az alvilág érdeklődése a Bitcoin iránt azután is töretlen maradt, hogy az amerikai hatóságok 2013 végén lecsaptak Silk Road (Selyemút) webbazárra, amely egyebek között heroint és kokaint forgalmazott a virtuális fizetőeszközért.

A múlt héten Floridában letartóztattak két férfit, akik a Coin.mx weboldalt üzemeltették, amelyen rosszindulatú vírusok áldozatai válthattak Bitcoint, amellyel kifizethették zsarolóikat és amelynek segítségével piszkos tranzakciókat mostak tisztára. Egy másik példa, hogy egy DD4BC néven tevékenykedő személy vagy csoport egyre több céget keres meg: fizessenek 10 ezer dollárnyi Bitcoint, vagy weblapjukat túlterheli az adatforgalom.

AFP / Yoshikazu Tsuno

A hitelkártya-műveleteket és a banki átutalásokat a rendőrség nyomon tudja követni, ezért rejtett digitális váltságdíjfizetés "lehetőségét" az alvilág már a Bitcoin színre lépése előtt bevezette. Az áldozatokat arra szólították fel, hogy olyan előre feltöltött kártyákkal fizessenek, mint amilyen a Green Dot elnevezésű cég MoneyPakja. Ezeket az eszközöket azonban, részben a csalók visszaélései miatt, kivonták a piacról. A Bitcoin megjelenése még követhetetlenebbé tette a kizsarolt pénzek mozgását, mert a virtuális fizetőeszköz-hálózatot decentralizált komputerhálózat tartja mozgásban, amely nem gyűjt adatokat a felhasználókról. Emellett a Bitcoin-kifizetések visszavonhatatlanok, nem úgy mint a hitelhártya vagy a PayPal-műveletek.

Az első, a Bitcoin-használaton alapuló zsarolószoftver, a CryptoLocker 2013-ban kezdett el terjedni a világhálón. Ez kódolta a számítógépen tárolt adatokat és csak a virtuális valutával történő fizetés után adta meg a kulcsot. Mire 2014 közepére a CryptoLockert nemzetközi összefogással sikerült megfékezni és létrehozóját, a 30 éves orosz Jevgenyij Bogacsovot beazonosítani, a szoftver már 234 ezer számítógépre terjedt át. Ám azóta felbukkant a CryptoWall elnevezésű vírus, amely a Dell SecureWorks szerint tavaly év végére több mint 800 ezer komputer fertőzött meg.

Több szakértő azt javasolta, hogy a bűnözők által kizsarolt Bitcoinokat digitálisan jelöljék meg, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a bankrablók által elvitt bankjegyek esetében láthatatlan festékkel szokták tenni. Ennek a megtoldásnak a bevetését azonban a felhasználók, akiknek többsége abban hisz, hogy a virtuális valuta szabad mozgása nem korlátozható, mindeddig nem járultak hozzá.

A Bitcoin-felhasználás a közelmúltban közeledett a főáramhoz. Az eszköz felgyorsította és hatékonyabbá tette a pénzügyi műveleteket, ezért  olyan beruházókat vonzott, mint a Goldman Sachs vagy a New York-i tőzsde.