Valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb tudományos beruházása, ezzel együtt pedig Európa legmenőbb kutatóhelye épült fel Szegeden. A lézerközpont kutatási-technológiai igazgatója még 2014 decemberében mesélt nekünk arról, milyen lesz az akkor még csak épülben lévő intézmény, mára viszont már javában zajlanak a kísérletezések. Ennek apropóján belestünk a kulisszák mögé, hogy megnézzük, hogyan is néz ki a valóságban egy ilyen szuperlézer.

Bár a kutatóközpont az összes berendezés üzembe helyezését követően várhatóan 2018 végén, 2019 elején működhet majd teljes kapacitással, a külföldi és a hazai szakemberek részvételével már most is folynak a kísérletek. A lézereket a külvilágtól hermetikusan elzárva az úgynevezett tiszta terekben állították fel, ahol a szellőzőrendszernek köszönhetően mindig teljesen tiszta levegő veszi őket körül. Ez nagyjából annyit tesz, hogy ha egy pollenallergiás embert beállítanánk a terem közepére, az még a legerősebb parlagfűszezon közepén is tünetmentes lehetne.

A nagyfokú tisztaságra persze szükség is van, a szakemberek szerint ugyanis egyetlen, rossz helyen landoló hajszál is képes lehet befolyásolni egy kísérlet eredményét. "Ezért fontos az, hogy a légzsilipben mindenki az előírt szabályoknak megfelelően vegye fel a védőfelszerelését. Ez nem csak a köpenyt, a cipővédőt vagy a hajhálót jelenti, szükség esetén még az arcszőrzetet is le kell fedni" – árulta el a HVG-nek Kiss Bálint, a közép-infravörös lézer csoport csoportvezetője.

"A teljesítmény tekintetében többféle lézer is van a szegedi lézerközpontban." Ezt már Varjú Katalin, az Attoszekundumos Források osztály vezetője mondta el. Van amelyeket gyengébbnek tekintenek, mert a kölcsönhatás során nem keletkezik olyan sugárzás, ami káros lenne az élő környezetre. Az ezzel végzett kíséretek során a szakemberek még akkor is bent maradhatnak a laborban, amikor a kísérlet épp zajlik. Vannak azonban ennél jóval erősebb lézerek is.

"Az ezekkel folytatott kísérelteket már úgynevezett zárt szobás kísérletként tudjuk elvégezni. Ilyenkor a személyzet csak a lézer beállításánál lehet jelen a teremben, amikor elindul az impulzus, már mindenkinek a laboron kívül kell tartózkodnia" – tette hozzá Varjú Katalin. A szakember szerint ezeket a kísérleteket egy betonbunkre választja el a külvilágtól, így védve a környezetet.

Azzal azonban, hogy a kísérletek elkezdődhettek a szegedi lézerközpontban, még nem fejeződött be a tudományos projekt.

ELI-ALPS

Tölgyesi Viktória, a lézerközpontot működtető ELI-HU Nonprofit Kft. koordinációs igazgatója elmondta: a szegedi kutatóintézet létrehoházásval párhuzamosan Csehországban egy nagyintenzitású másodlagos lézerforrás, Romániában pedig egy fotonukleáris kutatóközpont épül. Ez a három kutatóközpont azonos időben, közös koordniációval és egyeztetett kutatási stratégia mentén jön létre, a tervek szerint pedig 2019-től fogja majd egy nemzetközi konzorcium keretein belül folytatni a működését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.