A 2,5 méter magas és 9 méter széles halmok nem fészkek, hanem "hulladéklerakók": a termeszek máig ott tárolják a föld alatti alagútrendszerük építésekor felhalmozódó földet. "Az eltakarított föld mennyisége több mint tíz köbkilométer. Ez 4000 nagy gízai piramis térfogatának felel meg. Ez az egyik legnagyobb építmény, amelyet valaha egyetlen rovarfaj készített" – mondta Stephen Martin, a Salfordi Egyetem munkatársa.

A tudósok tizenegy termeszhalom belsejéből vettek mintákat, ezek a vizsgálatok szerint 700-3800 évesek, így ugyanolyan régiek, mint a legrégebbi ismert termeszvárak Afrikában.

Roy Funch, a brazíliai Feira de Santana-i Egyetem munkatársa kiemelte: a csaknem 4000 éves termeszhalmok majdnem olyan régóta állnak, mint az egyiptomi piramisok.

A termeszek által lakott mintegy 230 ezer négyzetkilométert magába foglaló területen lévő termeszhalmok közül több rejtve van a Caatinga-vidék bozótosában. Csak akkor kerülnek elő, ha az aljnövényzetet elhordják, például legelőterületek kialakításakor. "Hihetetlen, hogy még manapság is találni ilyen méretű és ilyen régi, ismeretlen biológiai csodákat, amelyek építői még mindig léteznek" – mondta Martin.

A tudósok tovább kutatják a Syntermes dirus nevű lombevő termeszfajt, amely kolóniáinak pontos szerkezete még mindig ismeretlen. A régióban például sohasem sikerült felfedezni olyan kamrát, amelyben termeszkirálynő is volt – ismertette a kutatást a Current Biology című szaklap.