Az egészségügyben például a blockchain technológiának köszönhetően megszűnnének a betegéletút során tévesen regisztrált vizsgálatok és a TAJ-számmal való visszaélések. Ha ugyanis a vizsgálatokat digitális aláírással kellene jóváhagynia a betegeknek, a rendszer transzparens, visszakövethető és megmásíthatatlan lenne. Így megelőzhető volna, hogy kár érje az államot és az adófizetőket – magyarázza a blockchain technológia egyik előnyét Szabolcsi András. A BlockBen informatikai igazgatója hozzáteszi: technológiai értelemben lehetséges lenne akár a társadalombiztosítás rendszerének és a NAV, illetve egyéb szervek adatbázisának összekapcsolása is, melyek korábban direkt szétdarabolásra kerültek a biztonságos és hiteles adathozzáférések technológiai hiánya miatt. Így például azonnal aktiválódhatna a TAJ-kártya, ha befizetés érkezik az adóhatóság rendszerébe.

A BlockBen a digitálisan hiteles könyvelésben is használja már a technológiát: olyan, blockchain alapon működő számlavezető rendszert fejlesztett, amely kizárja a hamisítást, banki szintű pénzügyi biztonságot tud nyújtani és megfelel valamennyi számviteli előírásnak.

Szabolcsi András további példákat is említ a blockchain hasznosíthatóságára: a technológia alkalmazásával megelőzhetők lennének például az autó-nyilvántartásokkal kapcsolatos trükközések, így a kilométerórák visszatekerése. Az ingatlannyilvántartástól a szerződéskötésekig, az ügyvédi és közjegyzői okiratok digitalizálásáig számos lehetőség nyílik az eljárások egyszerűsítésére és biztonságossá tételére. A technológia iránt már a bankszektor is élénken érdeklődik, hiszen a blockchain szavatolja a digitális jogosultság-kezelést és az ügyféladatok biztonságát, valamint megoldást nyújt a hiteles könyveléshez. Az online fizetési folyamatokban is alkalmazható, számlabefizetéstől az autópálya-matrica vásárlásáig.

A Deloitte nemrégiben publikált tanulmánya is mutatja a felfokozott érdeklődést a téma iránt: a közép-kelet-európai régióban a vállalatvezetők 45 százaléka szerint komoly áttörést jelent a blockchain technológia, és versenyhátránnyal jár, ha valaki nem alkalmazza. A cégek 30 százaléka tervez legalább 100 ezer eurót költeni blockchainnel kapcsolatos fejlesztésre.

Hogy mi is az a blockchain és milyen alapon működik, azt az ide kattintva elérhető cikkünkben érthetően elmagyarázzuk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.