A Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmány szerint a világ óceánjaiban az évenkénti óceáni hőhullámos napok száma 54 százalékkal nőtt az 1987-2016-os időszakban az 1925-1954 közötti időszakhoz képest. A brit, ausztrál, kanadai, új-zélandi, japán, spanyol és amerikai kutatók szerint a váratlan óceáni hőmérsékleti csúcsok, amelyekkel jóval kevesebb tudományos vizsgálat foglalkozik, mint a szárazföldi hőhullámokkal, újabb terhet jelentek a tengerek élővilágára, csakúgy, mint a túlhalászat és a műanyagszennyezés.

"A következő évtizedekben a szélsőséges hőmérsékleti jelenségek válhatnak az egyik legfenyegetőbb stresszforrássá az óceánokra nézve" – mondta a kutatást vezető Dan Smale, a brit Tengerbiológiai Társaság munkatársa. Legyen szó tengeri algákról vagy korallokról, halakról, tengeri madarakról vagy emlősökről, már észlelhető a tengeri hőhullámok kedvezőtlen hatása.

Az alábbi kép egy "ilyen volt, ilyen lett" helyzetet ábrázol, és jól látható rajta, hogy a tengeri hőhullámok majdnem olyan pusztítást végeznek, mint a szárazföldön – a szintén a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb – gigászi erdőtüzek.

Ilyen volt - ilyen lett

Thomas Wernberg

Egy Ausztrália nyugati partvidékéhez közeli 2011-es hőhullám a helyi kagylókkal végzett, az Egyesült Államok keleti partvidékének vizeit sújtó 2012-es hőhullám pedig Kanada felé irányította a homárokat. Az elmúlt években a trópusi vizek korallzátonyainak jelentős része élt át tömeges korallfehéredést.

A tengeri hőhullámokat – legkevesebb öt egymást követő napon az átlagnál jóval magasabb hőmérsékletet – az erős napsugárzás és a változó meleg áramlatok okozzák. A kutatók szerint az egyre rendszeresebbé váló jelenségek

"egész tengeri ökoszisztémákat képesek átrendezni", több millió ember megélhetését és élelmiszerellátását veszélyeztetve.

A tanulmány szerint a hőhullámok hátterében gyakran természeti okok húzódnak, ám "egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a most megfigyelt erősödés az emberi tevékenységre, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetésére vezethető vissza".

Dan Smale

Az óceánokban zajló klímaváltozást vizsgáló korábbi tanulmányok szerint az óceáni átlaghőmérséklet fokozatos emelkedése arra kényszeríti a halakat, hogy a sarkvidékek vagy a hidegebb mélységek felé vegyék az irányt.

A Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán számos területére különösen nagy fenyegetést jelent a tengeri hőhullámok megszaporodása" – húzták alá a kutatók. Joaquim Garrabou, a barcelonai Tengertudományi Intézet munkatársa szerint a Földközi-tenger is megsínyli a hőhullámokat, mivel a csaknem teljesen körülzárt víztömegből az élőlények nem tudnak észak felé elmozdulni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.