Az esős és kifejezetten hűvös május miatt sokan talán nem is gondolták, milyen hőhullámok jönnek majd néhány hét múlva. Ebből kettő is volt, ráadásul mindkettő rekordot döntött: a június hihetlen meleg volt, a július pedig erre is rátett egy lapáttal. Több mint valószínű, hogy a jövő nyár sem lesz enyhébb, tikkasztóbb viszont annál inkább.

Ugyanígy véli a BBC környezetvédelmi szakújságírója, Matt Mcgrath is, aki klímatudósok egy csoportjára hivatkozva írja azt: közel sem biztos, hogy évek vannak hátra, hogy javítsunk a helyzeten, egy terebélyesedő konszenzus ugyanis abból indul ki, hogy az emberek túl optimistán állnak egyes forgatókönyvekhez. Ugyanez a tudományos kör mondja azt is, hogy ha az elkövetkező 18 hónapban nem sikerül lényegi változásokat elérni,

úgy talán még nehezebb lesz bármit is tenni később.

A problémák fő oka a kormányok által meghozott politikai döntések lassúsága. 2016-ban, a párizsi klímaegyezmény aláírói abban állapodtak meg, hogy a globális felmelegedés szintjét 2 Celsius-fok alatt tartják az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy egyre kevesebb üvegházhatású gáz kerüljön a levegőbe, az országok csökkentsék a szén-dioxid kibocsátásának mértékét. Csakhogy a legutóbbi felmérések szerint ez egyáltalán nem sikerült: 2017 után 2018-ban ismét óriáisi mértékben nőtt a széndioxid-kibocsátás, miközben idén májusban kritikusnak mondható, 415 ppm-es szén-dioxid-koncentrációt mért egy hawaii megfigyelőállomás.

A természetfilmes David Attenborough szerint a következő pár év a következő pár ezer évet is meghatározhatja.

AFP / Mandel Ngan

Egyes klímakutatók szerint ilyen eredmények után súlyos felelőtlenség azt hinni, hogy ráérünk változtatni. Mcgrath idézi is cikkében az egyik ilyen kritikust, a Potsdam-i Klímaintézet alapítóját, aki már 2017-ben azt hangoztatta, hogy "a klímamatematika brutálisan egyértelmű": a világ nem fog meggyógyulni az elkövetkező években, 2020-ra viszont olyan sebeket szerezhet, melyek akár végzetesek is lehetnek számára.

A párizsi klímacél sem tűnik tarthatónak egy, a Nature-ben csak nemrég megjelent új tanulmány szerint. A fő gond, hogy még a 1,5 fokos emelkedés megelőzése sem látszik reális célkitűzésnek, de még úgy sem, ha ehhez mostantól kezdve minden szénerőművet, valamit üvegházhatású gázokat termelő gyárakat leállítanánk, és egyetlen új autó sem kerülne az utakra. Pedig a vállalás teljesítése nem csak ránk, emberek nézve lenne jobb hatással,

a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét is megmentené a klímaváltozás hatásaitól.

Az elkövetkező hónapok Mcgrath szerint kritikusak lesznek, miközben mindennél fontosabbá válik, milyen konkrét cselekvési tervvel állnak elő a nemzetek vezetői. Az első ilyen gyűlés a szeptemberben esedékes New York-i ENSZ-konferencia lesz. António Guterres főtitkár a BBC szerint ráadásul csak olyan országok képviselőit várja az eseményre, melyek érdemben tudnak felmutatni valamit a széndioxid-kibocsátás csökkentése terén. Ezen kívül Chilében és Nagy-Britanniában rendeznek majd klímakonferenciákat.

Rosa Merk / WWF Germany

A helyzet kezelése ugyanakkor más ok miatt sem könnyű: Mcgrarth emlékeztet rá, hogy tavaly decemberben az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Kuvait és Oroszország együtt blokkolták az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (röviden: IPCC) egy fontos jelentésének elfogadását, az ilyen húzások pedig nagyban lassítják a világ egészét érintő probléma kezelését.

A szakíró ugyanakkor nem jelenti ki azt, hogy a vég már itt kopogtat az ajtón. Mcgrath ugyanis úgy látja, már az is hatalmas pozitívum, hogy látványosan megnőtt a változást akarók csoportja. Különféle klímamozgalmak indultak, a környezetvédelem pedig az EP-választáson induló (majd jól szereplő) pártok programjában is helyet kapott. Ez pedig reményt ad a változásra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.