A koronavírus-járvány a légi közlekedést sem kíméli, hiszen sok társaság kényszerül arra, hogy ritkítsa járatait; emellett nem kevesen vannak azok sem, akik egyáltalán nem indítanak repülőket, mert olyannyira lecsökkent az utasok száma. A The Washington Post cikke szerint az ágazat azért sincs könnyű helyzetben, mert a kabinokban – a rendszeres, alapos takarítás ellenére is – könnyebben terjednek a különféle kórokozók. A kutatóknak pedig időbe telik kitalálni, hogyan csökkenthetnék a fertőzés kockázatát egy repülő belsejében.

A kabinokban azonban nem csak a másiktól való viszonylag kis távolság miatt könnyű elkapni egy betegséget. A szellőztető rendszeren is sok múlik, az ugyanis több szakértő szerint alkalmas rá, hogy szétterjessze egy köhögés vagy tüsszentés során keletkező mikrocseppeket. A köhögés vagy tüsszentés eleve problémásabb tud lenni egy repülőnél, amit az amerikai Purdue Egyetem animációja is jól mutat:

A felvételen az látható, hogyan jutnak el az egyik utastól származó nyálcseppek a tőle három-négy székkel arrébb ülőkhöz. A szimuláció nem a koronavírus, hanem a hozzá hasonló SARS terjedését mutatja, még 2003-ból, de most újra aktuálissá vált. Ennek oka, hogy a repülőgépiparban nem sok változás történt, illetve új megoldások sem születtek, amelyekkel megakadályozható lenne a zárt térben való fertőzések kialakulása.

A The Washington Post több társaságot is idéz cikkében, amelyek szerint a járatokat többször fertőtlenítik, illetve olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyekkel nagyban csökkenthető a kórokozók terjedése. Csingyan Csen, a Purdue Egyetem szakértője viszont úgy látja, az iparág néhány képviselője félrevezető állításokat fogalmaz meg, többek közt a szűrőkről. Csen szerint a fedélzeti szűrők bár valóban képesek a levegőben terjedő káros részecskék semlegesítésére, ezeket nem a vírusok elleni védelemhez találták ki.

Őszintén szólva, a repülőgépeket nem úgy tervezték, hogy megakadályozzák a fertőző betegségek terjedését

– jelentette ki a szakértő.

Csen szóba hozta egy korábbi kutatását, amelyet két Boeing-mérnökkel, és egyetemi kutató kollégákkal végeztek el. Az eredményeket tavaly közölték. A vizsgálat során a SARS-vírus levegőben való terjedését elemezték. Arra voltak kíváncsiak, hogy a repülők szellőztető rendszere milyen mértékben járul hozzá a SARS-részecskék terjedéséhez. Kiderült, hogy azok az utasok, akik a beteggel egy sorban ültek, háromszor nagyobb fertőzési kockázatnak voltak kitéve, mint akik ennél távolabb ültek tőle.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a fertőzés kockázata legalább a felére csökkenne, ha a szellőztetőből érkező légáramlat alulról, és nem felülről érné az utasokat.

Csen arról is szólt, hogy a cégek nagy része nem szívesen végez átalakításokat a repülőin, még akkor sem, ha egyértelmű ajánlásokat kapnak ehhez. Ennek legtöbbször a pénz az oka, mivel a meglévő rendszerek átépítése költséges, és bonyolult. “Ez nem olyan, mint egy kapcsoló megfordítása, amit esetleg rosszul szereltek fel” – mondta a szakértő.

Azért szerencsére nincs minden veszve, a mostani járvány ugyanis szokatlan összefogásra és ötletelésre sarkallta az ipart és a tudós világot. Már most számos olyan megoldás létezik, amelyek képesek lehetnek százszázalékos védelmet nyújtani azoknak, akik járvány idején akarnak repülőre ülni. Csen példa gyanánt az UV-C sugárzás általi fertőtlenítést említette, amellyel (megfelelő óvintézkedés mellett) akár a kabinok is védhetők lennének.

Az újfajta megoldások közül viszont egyik sem tart még ott, hogy a levegőben, egy repülő belsejében alkalmazni lehessen őket. A légi közlekedésre ugyanis más előírások vonatkoznak, így aztán hosszú kísérletezés szükséges, mielőtt engedélyezik őket.

Csen ezért azt javasolja, hogy akinek feltétlenül repülnie kell, az csakis maszkban szálljon fel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.