Évente több százan lelik halálukat a nyílt tengeren repülőgép- és hajóbalesetek következtében. A vízimentőknek kevés az idejük: annak valószínűsége, hogy egy személyt élve találjanak meg a vízben, hat óra után jelentősen csökken. Az árapály és a változó időjárás mellett az instabil parti áramlatok is megnehezítik a mentőakciókat.

Az ETH tudósa, George Haller vezette nemzetközi kutatócsoport olyan algoritmust fejlesztett ki, amely képes megjósolni, merre sodródnak az emberek és a tárgyak.

George Haller / ETH Zurich

A mai mentőakciók során tengerdinamikai és időjárás-előrejelzési modellek segítségével állapítják meg a sodródó objektum által megtett utat, ezek a becslések azonban a gyorsan változó part menti vizekben gyakran pontatlanok. Matematikai számítások segítségével a kutatók felfedezték, hogy a tenger felszínén lebegő tárgyak bizonyos görbületű vonalakon gyűlnek össze. Ezek szabad szemmel nem láthatók, a tengerfelszín áramlási adataiból alkotott új algoritmussal azonban meghatározhatók, és a mentőegységek útvonalának gyorsabb és precízebb tervezését teszik lehetővé.

Az Egyesült Államok keleti partvidékének északi részén, Martha's Vineyard közelében a partiőrséggel együttműködve tesztelték az algoritmust és megfigyelték, hogyan gyűlnek össze a kihelyezett bóják és tesztbábuk az előre kiszámított vonalak mentén.

A Nature Communications folyóiratban ismertetett módszer például az olajfoltok elterjedésének kiszámításában is segítséget nyújthat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.