Százmillió éves mikrobákat sikerült életre kelteniük tudósoknak, akik a Csendes-óceán déli részén tengerfenék alatti üledékben találták a sejtes élőlényeket. A mikroorganizmusok a Föld legrégebbi élőlényei lehetnek.

Az életre keltett mikrobák azokban az agyagmintákban voltak jelen, amelyeket a JOIDES Resolution kutatóhajó talált a Csendes-óceán vize alatt 5,7 kilométer mélyen lévő tengerfenékbe mintegy 74,5 méterre fúrva. A dinoszauruszok korának idejében élt mikrobák 99 százalékát olyan üledékben találták, amely annak ellenére fennmaradt, hogy ez idő alatt lényegében alig volt tápanyaga.

Morono Juki, a japán Tenger és Földtudományi és Technológiai Ügynökség geomikrobiológusa 577 napig "költötte" a mikrobákat laboratóriumi körülmények között, szén és nitrogén "élelemforrásokat", ammóniát, ecetsavat és aminosavakat biztosítva számukra.

A mikrobák növekedni kezdtek, sokasodtak és sokszínű metabolikus tevékenységet mutattak.

Nature Communications/Yuki Morono, Motoo Ito, Tatsuhiko Hoshino, Takeshi Terada, Tomoyuki Hori, Minoru Ikehara, Steven D’Hondt, Fumio Inagaki

"Meglepő és biológiailag kihívást jelent az, hogy a mikrobák egy nagy része életre kelthető azután, hogy nagyon hosszú ideig volt eltemetve vagy elzárva igen alacsony tápanyag és energiafeltételek közepette" – mondta Morono. Ezek aerob – oxigénigényes – mikrobák voltak, és az oxigén jelen volt az üledékmintákban. Ez azt jelzi, hogy ha a tengerfenéken fokozatosan halmozódik fel az üledék, minden egymillió év alatt nem több mint egy-vagy két méternyi, akkor az oxigén jelen maradhat, és lehetővé teszi, hogy ilyen mikrobák elképesztően hosszú ideig túléljenek – magyarázták a kutatók.

"Ezen kutatás legérdekesebb része az, hogy megmutatta, nincs határa az életnek a Föld óceánjainak mélyén lévő öreg üledékekben" – mondta Steven D'Hondt, Rhode Island-i Egyetem óceánkutatója, a Nature Communications című folyóiratban közzétett tanulmány társszerzője. "Fantasztikus fegyvertény fenntartani a teljes fiziológiai képességet 100 millió éven át, éhező elszigeteltségben" – tette hozzá a tudós.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.