Az űrkutatás egyik fontos kérdése, hogy vannak-e olyan bolygók a világegyetemben, melyeken kifejlődhetett-e egy, a földihez hasonló, értelmes élet. A szkeptikusok, illetve néhány tudós szerint erre szinte semmi esély, ugyanis nagyon valószínű, hogy a Föld az egyetlen planéta, amely minden szempontból alkalmas a hosszú távú életben maradáshoz.

Ennek ellenére a mai napig zajlanak kutatások, melyek célja a távoli égitestek átvizsgálása – például mikroorganizmusok után, melyek, ha csak mikroszkopikusak is, de ugyanúgy élőlénynek minősülnek. Gareth Dorrian, az űrtudomány egyik doktora szerint ilyen teremtményekből pedig jó eséllyel sok égitesten találkoznánk, ha egyszer odajutnánk.

A kutató meg is nevezte a szerint esélyes planétákat, melyek a Phys.org-on publikált cikke szerint négyen vannak:

• az egyik – nem meglepő mód – a Mars,
• a másik a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán, valamint a jeges Enceladus,
• illetve a szintén jéggel borított Europa, amely pedig a Jupiter közelében található.

A kutató szerint e négy égitest kínálja a legtöbb esélyt arra, hogy űrbéli életre bukkanjunk, és ki is fejti, miért gondolja azt, amit: a Mars szerinte az egyik olyan planéta a Naprendszerben, amely hajdanán kimondottan jó körülményekkel (többek közt folyékony vízzel a felszínén) rendelkezett, ez pedig lehetőséget teremthetett a mikroorganizmusok kifejlődésére. A kutató azt sem tartja kizártnak, hogy e a parányi élőlények még mindig ott vannak a kövek alatt. (A Marsot több szonda is vizsgálja, és épp az esetleges marsi élet kialakulása miatt tart oda a Perseverance nevű rover is.)

Dorrian értekezésében két meglepő állítás is van. Az egyik Jupiter, a másik pedig a Szaturnusz holdjára vonatkozik, az Europa és Enceladus ugyanis valóságos jégvilágok. A kutató azonban hiszi, hogy a felszín alatt kifejlődhetett olyan élet, amely csak arra vár, hogy megtalálják.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.