A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent kutatásukban a University College London szakemberei 99 országból 46 723 Covid-betegségen átesett embertől származó vírusgenom globális adathalmazából 12 706 mutációt vagy a SARS-CoV-2 vírus változásait azonosították.

"Szerencsére azt találtuk, hogy ezen mutációk egyike sem teszi képessé az új típusú koronavírust arra, hogy gyorsabban terjedjen" – közölte Lucy van Dorp, az egyetem genetikai intézetének professzora, a tanulmány társszerzője. "Ébernek kell azonban maradnunk, és figyelni kell az új mutációkat, különösen ahogy elkezdenek megérkezni az oltóanyagok" – tette hozzá.

MTI / Kovács Tamás

A vírusokról közismert, hogy rendszeresen mutálódnak, néhányuk – mint az influenzavírusok – jóval gyakrabban, mint mások. A legtöbb mutáció semleges, de míg egyesek előnyösen változnak, mások károsan és utóbbiak ellen az oltóanyagok kevésbé hatékonyak lehetnek. Ezért ezek ellen a vakcinákat rendszeren alkalmassá kell tenni és biztosítani kell hatékonyságukat.

Az új típusú koronavírus esetében hatékonynak bizonyuló első vakcinák hamarosan megkaphatják az illetékes hatóságok engedélyét, és akár már az év vége előtt megkezdhetik beoltani az embereket. A Pfizer szerint az ő vakcinájuk 90 százalékos védelmet nyújt a koronavírussal szemben, az oroszok pedig 95 százalékos arányt mondtak be. Nemrég a Moderna is kiadott egy közleményt, szerintük az ő vakcinájuk 94,5 százalékos eredményességű.

A Moderna vakcinafejlesztése is a magyar Karikó Katalinék kutatásaira épül

Az amerikai Moderna nevű cég ugyanazokra a kutatásokra építve fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcináját, mint a Pfizer. A kutatásokat kollégájával közösen a magyar tudós, Karikó Katalin végezte el még a 2000-es években.

Francois Balloux, a UCL professzora elmondta, az általuk igazolt új mutációk nem jelentenek veszélyt a vakcinák hatékonyságára. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a vakcinák bevezetése új, szelektív nyomást gyakorol a vírusra, hogy mutálódjon, hogy megpróbálja kikerülni az emberi immunrendszert.

A UCL és az Oxfordi Egyetem valamint a franciaországi Cirad és Reunion Egyetem kutatói 2020 júliusáig 99 országból gyűjtött vírusgenomokat elemeztek. A 12 706 mutációból 398 több ízben és önállóan jelent meg. Közülük 185 bizonyult olyannak, amely legalább háromszor függetlenül jelent meg a világjárvány idején.

Semmilyen bizonyítékot nem találtak arra a kutatók, hogy a közönséges mutációk növelik a vírus terjedőképességét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.