Pécsi virológusok hasznos tájékoztatót készítettek a vírusok elleni vakcinákról. A Facebookon közzétett tájékoztatóban a vakcinafejlesztési technológiákról és a vakcinák pontos típusáról is lehet olvasni. És természetesen kiemelten foglalkoznak a jelenlegi világjárványt okozó koronavírus elleni szerekkel is.

A szakemberek tájékoztatójukat azzal kezdik, hogy a vakcinák a modern tudomány legnagyobb vívmányai, és már számtalanszor bebizonyosodott, hogy az emberiség csak ezek segítségével tudja egy vírusfertőzés terjedését csökkenteni vagy teljesen kiirtani azt. Noha ez utóbbi még csak a feketehimlővel történt meg. Azt is írják, hogy ha már a vakcinák csupán a súlyos megbetegedést kivédik, az is hatalmas győzelem. Hát még az, ha a vírus átadási képességét csökkentve egy járvány is elfojtható velük.

A virológusok szerint ma még számos tudományos kérdés nyitott. Az egyik ilyen a hatástartósság, hogy milyen fokú és mennyi ideig tartó védelmet nyújtanak az elkészült vakcinák. “Azt a legtöbb vakcina esetében már tudjuk, hogy a súlyos megbetegedés kialakulásától megvéd, de azt, hogy ez a vírus terjedését is érinti-e, tehát a vakcinált egyének tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel továbbra is képesek-e átadni a vírust, még nem tudjuk”. Példa gyanánt a Moderna mRNS alapú vakcináját hozzák fel, amelyről “már hallhattuk, hogy a vizsgálati időben mért 3 hónap alatt stabil immunválasz állt fenn, így bíztatóak az első eredmények”.

De a virológusok szerint feltételezhető, hogy a védettség akár hosszabb távú is lehet.

Az is kérdés szerintük, hogy a COVID-19 esetében leginkább veszélyeztetett csoport, a 65 év felettiek és a kórosan elhízottak (40-es testtömeg index felettiek) esetében mennyire hatásosak a vakcinák. Ugyanakkor az új típusú oltások tekintetében náluk, tehát ennél a csoportnál is hasonló erősségű immunválaszt figyeltek meg.

A posztban részletezik azt is, mi a különbség a klasszikus és az új típusú vakcinák között. Előbbi kategóriába azok a vakcinatechnológiák sorolhatók, ahol a teljes vírus (elölt vagy gyengített formában) vagy a vírusnak valamely fehérje alkotóeleme (jelen esetben a tüskefehérje) kerül felhasználásra. Az oltás célja pedig az immunrendszer serkentésének elősegítése.

A régi/új vakcináknak természetesen különféle előnyük, illetve hátrányuk is van, de ezek ugyancsak régóta ismertek a szakemberek előtt. A régebbi szerek esetében például gyakran úgynevezett adjuvánsra van szükség, amely egy hatásnövelő alkotóelem, és immunitás fokozásához használják. Ezt akkor vetik be, amikor a vakcinakészítmény önmagában nem vált ki elég hangsúlyos választ. De – hangsúlyozzák – a legtöbb mellékhatást ezekben az oltásokban a hordozó anyag okozza, nem a vírus vagy a vírusfehérje.

A következő generációs vakcinák közé sorolható például a Pfizer/BioNTech, vagy a Moderna vakcinája is. Ez a technológia azon alapul, hogy az immunrendszer számára szerephez jutó vírusfehérje elkészítése a szervezetre van bízva, “mivel csupán a fehérje előállításához szükséges gén kerül bejuttatásra”. A harmadik generációs vakcinák előnye, hogy esetükben elég a vírus genetikai kódját ismerni, ugyanis minden más a már jól ismert, laboratóriumban régóta alkalmazott technikákkal zajlik. “Részben ennek köszönhető, hogy ezek a technológiák 10 hónap alatt eredményes vakcinafejlesztést hoztak” – írták.

A virológusok hangsúlyozták, hogy az eddigi adatok alapján “rendkívül hatékony és markáns immunválaszt váltanak ki” az újabb vakcinák, ráadásul nincs szükség “a hagyományosan ezidáig alkalmazott adjuvánsok alkalmazására”. Így pedig jelentősen csökkenhetnek az ismert mellékhatások.

Az mRNS-alapú vakcinák azonban markánsabb reakciót váltanak ki: gyakoribb a kellemetlen lokális pirosodás, oltással összefüggő rövid láz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.