„Az a legjobb oltás, amelyik a vállamban van“ – mondta Merkely Béla professzor, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora, egy nappal az után, hogy megkapta a Szputnyik-V vakcinát. Bevallottan azért azt, hogy demonstrálja az orosz termék biztonságos és hatásos voltát.

Véleményével nem volt egyedül, amikor tegnap este a szegedi kutatók által működtetett facebookos tájékoztató csatorna, a Kovidők műsorában szerepelt. A két másik professzor is sűrűn és határozottan biztatott mindenkit arra, hogy az első adandó alkalommal, bármelyik idehaza engedélyezett oltással tegye magát védetté a Covid–19 ellen.

A Kovidők két héttel ezelőtti adásáról szóló beszámolónkat itt olvashatják:

Ismert magyar virológusok mondták el, melyik vakcinatípust tartják a legjobbnak

A koronavírus-járvány és az oltások körül kialakult zajban ritka az olyan alkalom, amikor ismert (és elismert) virológusok mondanak szakmai véleményt a témában. A kutatók által működtetett Kovidők tájékoztató csatornának péntek este mégis sikerült leültetnie négy szakértőt, akik a többi közt arról beszéltek, melyik oltóanyag-típust tartják megfelelőnek, milyen mellékhatásokra lehet számítani és mit gondolnak az engedélyeztetési folyamatokról.

A habozókat azzal is igyekezett például elgondolkoztatni Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem sokat emlegetett víruslaboratóriumának vezetője, hogy a Covid–19 egyre többször a gyógyultaknál sem ér véget egyszerűen, hanem fáradtság és egyéb, hónapokon át elhúzódó szövődmények maradnak vissza.

Míg az akut betegség közvetlenül életveszélyes lehet, a „long covid“ krónikussá válhat, és a vírus „nem tesz különbséget“: fiataloknál is elhúzódhat a betegség. Ezért ajánlották a professzorok, hogy a fiatalok is vegyék komolyan a koronavírus fenyegetését. Főképp – bár nem csak – azokat fenyegeti az elhúzódó betegség, akiket nem jól vagy nem idejében kezeltek, ezért több vírus szaporodott el a szervezetükben.

A beszélgetés főképp az oltások körül forgott, többször is hangsúlyozták, hogy bármelyik oltás jobb, mint a vírusfertőzés. Jakab Ferenc szerint a kínaiaknak nagy tapasztalatuk van az elölt vírust tartalmazó vakcinák gyártásában, a hozzánk érkező termék egyáltalán nem rossz, és az eddigi tudásunk szerint nem kell tartani tőle. Hasonló alapon, elölt vírussal működik egyébként az influenzaoltás is.

Az autoimmun betegeknek is üzentek a professzorok. Merkely Béla kijelentette, hogy akik ilyen betegségben szenvednek, azok az oltás hatására „nem lesznek inkább autoimmunok“. Más kérdés, hogy az új koronavírus viszont annál is okozhat autoimmun tüneteket, akinek addig nem voltak.

Szekanecz Zoltán belgyógyász, immunológus és reumatológus, a Debreceni Egyetem professzora szerint az autoimmun betegek számára az átlagosnál nagyobb kockázatot jelent a koronavírus. Ezért is ajánlatos megbeszélniük az oltást a kezelőorvosukkal. Lehet, hogy az ilyen betegek állapota vagy az általuk szedett gyógyszerek miatt valamivel gyengébb az oltás hatása, de akkor is védettséget ad. Nagyon kevés olyan alapbetegség van, amely kizárja az oltást – tette hozzá Jakab Ferenc

Akik abban bíznának, hogy átestek a betegségen, azokat kiábrándították a professzorok: igazi (legalábbis elég nagy) védettséget az oltás ad. A Semmelweis Egyetemen, ahol ellenőrzik a beoltott kollégákat (az orvosok 100, a nővérek 92 százaléka megkapta az oltást), azt tapasztalták, hogy a védettség jelzői közül az antitestek százszoros mennyiségben voltak jelen a szervezetükben ahhoz képest, amit pusztán a betegség okoz. Jakab Ferenc feltételezése szerint a betegség utáni gyengébb védettség hátterében valami olyasmi is állhat, hogy a vírus befolyásolja az immunrendszert – erről az oltás esetében szó sincs.

Aki túlesett a betegségen, annak három hónap elteltével már lehetséges és érdemes beoltatnia magát. Ekkor már nem fordulhat elő, hogy az oltásra adott immunválasz ráerősít a vírusfertőzésre – mondta Jakab Ferenc.

Idősebbek, terhesek is jól járnak az oltással, érveltek a professzorok. Igaz, hogy a kipróbálás közben ilyen csoportokon nem vagy kevésbé vizsgálták a vakcinák hatását, de ez nem azt jelenti, hogy náluk nem lenne hatásos. Jakab Ferenc szerint itt a gyártók óvatosságáról van szó.

A vírus mutációi (Jakab Ferenc szóhasználata szerint variációi) ellen is az lenne hasznos, ha minél többen megkapnák az oltást. Minél nagyobb az átoltottság, minél kevesebb a beteg, annál kevesebb tere van a vírusnak, hogy mozogjon és átalakuljon.

Megoszlott a professzorok véleménye arról, hogy az oltás meddig ad védettséget. Bevallottan optimista módon Merkely Béla többéves védettségre számít, Szekanecz Zoltán viszont úgy gondolja, hogy 9–15 hónap múlva újraoltásra lesz szükség. Elképzelhetőnek tartja, hogy a vírus változásának megfelelő „koktélok“, az éppen jelen lévő mutációk elleni keverékek lesznek a vakcinák. Nyilván olyasmire gondolt a professzor, ahogyan az influenzaoltások is évenként változnak.

A teljes adást itt nézhetik meg: