Sarkadi Balázs: Sürgősen kutatni kellene a kínai vakcinával oltottak immunitását

Sarkadi Balázs: Sürgősen kutatni kellene a kínai vakcinával oltottak immunitását

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az akadémikus a vizsgálat eredményétől függően azt is szükségesnek tartaná, hogy a nem megfelelő immunitást szerző embereknek adják be a Pfizer vagy a Moderna vakcináját.

Magyarországon sürgősen kutatást kellene indítani annak kiderítésére, hogy a kínai Sinopharm vakcinával oltott emberek közül hányan és milyen mértékben szereznek immunitást a koronavírus-fertőzés ellen – javasolja a hvg.hu-hoz eljuttatott tudományos összefoglalójában Sarkadi Balázs akadémikus, orvos-biológus. A kutató professzor – nyilván mindenki máshoz hasonlóan – azt tartaná a legjobb esetnek, ha az aggodalom felesleges, és a Sinopharm vakcina igen magas százalékban pozitív antitest-teszteredményt és megfelelő védettséget ad a betegség ellen. Ez egyben sokat segítene a kételyek eloszlatásában.

A kételyeket az okozza, hogy arról érkeznek hírek: a Sinopharm vakcina több esetben (és itt érdemes hangsúlyozni: nem tudjuk, mekkora arányban) nem eredményez sem jelentős immunválaszt, sem védettséget a Covid–19 ellen. Sajnálatosan kevés a szakmai publikáció, így csak a sajtóhírekből derül ki, hogy ahol már széles körben alkalmazzák a Sinopharm vakcinát, számos esetben a második oltás után sem keletkezik hatékony védettség. Ilyen hírek érkeztek például az Egyesült Arab Emirátusokból, Szerbiából, illetve magából Kínából is.

A gyártó szerint az eredeti vírusváltozat elleni védettségi arány is csak 70–78 százalék közötti, de a brit variáns elleni védettség akár 60 százalékra csökkenhet, míg a Pfizer–BionTech és a Moderna vakcinák csaknem teljes védelmet adnak a brit változat ellen is. A vírusváltozatok genetikai elemzéséből – a szekvenálásból – származó hivatalos adatok szerint is Magyarországon igen magas arányban fordul elő a brit variáns. Ez is szerepet játszik a betegség harmadik hullámának súlyosságában.

A Sinopharm vakcina körüli kérdések háttere, hogy a hatékonyságát sem a magyar, sem az európai hatóságok nem vizsgálták, hazai engedélyezése egy rendelet alapján történt meg. A WHO jelenleg is csak vizsgálja a hatékonyságot, egyelőre nem adott ki vészhelyzeti engedélyt sem. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek.

Azt sem tudni, mi lehet az oka annak, hogy egyesek másképp reagálnak a vakcinára, vagyis kiknél lehet ellenjavallt az alkalmazása. Nem erősítette a bizalmat, hogy az utóbbi napokban egy kínai illetékes gyengének minősítette az elölt vírussal működő Sinopharm vakcina és a hasonló kínai termékek hatékonyságát – majd az illető hamar visszatáncolt a mondottaktól.

A hazai adatok egyelőre – ahogyan a tudósok besorolják – „anekdotikusak“, hiszen nem történt érdemi, szélesebb körű vizsgálat. Meg nem erősített és egyelőre meg nem erősíthető, ugyanakkor az említett külföldi hírekkel egybecsengő értesülések szerint azonban a Sinopharm vakcinával oltott páciensek közül többeknek a szervezetében a második oltás után sem volt mérhető ellenanyag. Több esetben a Sinopharm vakcinával oltott emberek megfertőződtek a vírussal és klinikai kezelésre szorultak.

Egyelőre nincs ok annak feltételezésére, hogy a Sinopharm vakcina az oltottak többségénél ne lenne hatásos. Ha azonban jelentős azoknak a pácienseknek a száma – érvel a biokémikus –, akiknél nem hatékony, nem okoz védettséget, akkor ez hamis biztonságérzést okoz az oltottaknál, és csökkenti a nyáj-immunitás kialakulásának lehetőségét, veszélyezteti a járvány kezelését.

„Mindezek alapján az a javaslatom – írja Sarkadi professzor – , hogy Magyarországon sürgősséggel el kellene indítani egy kutatást a Sinopharm vakcinával oltott páciensek antitest-alapú és sejtes immunitásának vizsgálatára. Azt javaslom, hogy legalább 100 (de lehetőleg többszáz) Sinopharm, illetve Pfizer–BionTech vakcinával megfelelő ideje beoltott pácienst bevonva meg kellene vizsgálni:

1. az anti-COVID antitest szintet először egy alkalmas gyorsteszttel (pl. a Cellex antiS/N, IgM és IgG teszt), majd

2. a gyorstesztben negatív eredményt adó személyeknél el kellene végezni a mennyiségi antitest mérést,

3. a fenti mérésekben negatív eredményt adó esetekben el kellene végezni a megfelelő tesztet a sejtes immunválasz felmérésére.

A valamennyi mérésben negatív eredményt mutató pácienseket újra kellene oltani Pfizer–BionTech vagy Moderna vakcinával.“

A javasolt tesztek idehaza mind elérhetőek, most is alkalmazzák őket. A szakmai szöveghez annyi magyarázat kívánkozik, hogy az immunrendszer felkészültségét nemcsak a sokat emlegetett, és a tesztelésben nagyobb szerepet játszó antitestek száma jelzi, hanem fontos bizonyos sejtek védekezőképessége is, ezért szerepel a javaslatban mindkét fajta immunitás vizsgálata.

„Ilyen projektet csak az a szervezet tud elindítani, amely a megfelelő oltási adatok birtokában van, és a vizsgálatokra vissza tudja hívni a pácienseket“ – teszi hozzá a professzor, mi pedig azt tehetjük hozzá, hogy az illetékes állami szervek nyilván magukra ismerhetnek, ha akarnak. „Ugyancsak szükséges a vizsgálathoz a klinikai eseteknek (az oltottak megbetegedésének) a felmérése és megfelelő etikai engedély is. A beoltottak megbetegedése esetén feltétlenül el kellene végezni a vírusmutációk vizsgálatát, hogy azonosítani lehessen a megbetegedéseket okozó vírusvariánst. Így adatok nyerhetők a védettség hiánya és a terjedő vírusvariánsok kapcsolatára vonatkozóan is. Maga a vizsgálat viszonylag alacsony költséggel elvégezhető lenne.“

Hozzászólások