A klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek megelőzése érdekében végzett geomérnökség akár egymilliárddal növelheti a maláriának kitett emberek számát – állapították meg tudósok, akik szerint a Föld éghajlatának mesterséges megváltoztatása jelentős hatással lehet az olyan betegséghordozók terjedésére, mint a maláriaszúnyog (Anopheles).

A Nature Communications című folyóiratban megjelent publikáció az első olyan értékelés, amely azt vizsgálja, hogy a geomérnökség alkalmazása milyen hatással lehet a fertőző betegségek terjedésére.

A geomérnökség egyfelől a szén-dioxid légkörből való eltávolítását, másfelől a napfény visszaverését célozza, hogy a bolygó kevesebb hőt nyeljen el. Utóbbi egyik módja, hogy olyan részecskéket juttatnak a légkörbe, amely visszaveri a napsugárzást.

Guinness-rekorder lett a legfehérebb festék, amely hűteni is képes a házat

A világ legfehérebb festéke a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült. Az anyag különlegessége, hogy nemcsak a fény visszaverésével tudja hűteni a kezelt felületet.

A The Guardian által ismertetett tanulmány a sztratoszférába juttatott, a beérkező fényt visszaverő areoszolok hatását vizsgálta. A cikk emlékeztet, hogy a napsugárzást visszaverő módszerről gyakran beszélnek az éghajlati igazságtalanságok csökkentésének egyik módjaként, az egészségre gyakorolt lehetséges hatásait azonban ritkán vizsgálták.

A kutatásban a tudósok a malária terjedését modellezték két jövőbeli forgatókönyv szerint, közepes vagy nagy globális felmelegedés mellett, geomérnökséggel és anélkül. A modellek segítségével meghatározták, hogy milyen hőmérséklet járul hozzá leginkább a maláriaszúnyog populációjának növekedéséhez, és kiszámolták, hogy hány ember él a szúnyog által érintett területeken.

Megállapították, hogy egyes területeken a magas hőmérséklet elpusztítja a malária kórokozóját, de a terület gyors lehűlése visszafordíthatja ezt a csökkenést, ami a betegség terjedéséhez vezethet. A nagy felmelegedéssel számoló forgatókönyv szerint a geomérnökséggel egymilliárd emberrel több lenne kitéve a malária kockázatának.

WHO / Fanjan Combrink

Colin Carlson, a Georgetowni Egyetem Orvosi Karának adjunktusa és a tanulmány vezető szerzője szerint eredményeiknek fontos szerepe lehet a döntéshozatalban. A geomérnökség életeket menthet, de egyes országok hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Carlson szerint ha a geomérnökséggel az éghajlatváltozás frontvonalában élő lakosságot akarják védeni, akkor fel kell mérni ennek kockázatait és előnyeit, például a szúnyogok által terjesztett betegségek tekintetében.

A tanulmány szerint a geomérnökség egyes helyeken csökkentheti a malária előfordulását, míg máshol növelheti azt. A szerzők mindkét forgatókönyv esetében megállapították, hogy a geomérnökség még a jelenlegi állapothoz képest is jelentősen csökkentheti a malária kockázatát az indiai szubkontinensen, Délkelet-Ázsiában azonban növekedne a kockázat.

Ha a bolygó túl meleg az ember számára, a maláriaparazita számára is túl meleg. A bolygó lehűtése vészhelyzetben életeket menthet, de ez a malária visszaszorulását is megfordítaná – foglalta össze Carlson.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.