Második alkalommal osztotta ki a Szkeptikus Társaság a Laposföld-díjat: a magyar tudományos Arany málnának megfelelő kitüntetést 2022-ben Varga Gábor (nyitóképünkön), a Varga Gyógygomba atyja kapta, akit korábban több tízmilliós bírsággal sújtották tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt, mert gyógyhatást tulajdonított olyan termékeknek, amelyeknél ezt semmi nem igazolta, de egy c-peptid nevű kozmetikai spray-t is árult, mondván, gyógyíthatatlan neurológiai betegségek ellen is hatásos.

A kutatók által alapított társaság célja, hogy felhívja a figyelmet a tudományellenes és áltudományos nézetek veszélyes mértékű terjedésére, a kitüntetést pedig ennek megfelelően annak adják oda, akinek az elmúlt egy évben a munkásságát a nagyközönség és a Szkeptikus Társaság is a legkárosabbnak ítéli össztársadalmi szempontból, különös tekintettel a tudományba és a tényekbe vetett bizalom megrendítésére. A társaság által kiemelkedően káros tevékenységek a következőek:

• Áltudományos nézetek terjesztése
• Tudományellenes és/vagy tudománytagadó megszólalások
• Szélhámosság
• Közönséget megtévesztő állítások, álhírek terjesztése
• Összeesküvés-elméletek alkotása és/vagy terjesztése
• Fogyasztók megtévesztése
• Svindli termékek gyártása és/vagy forgalmazása
• Fent meg nem jelölt, de hasonló jellegű tevékenység

A koronavírus-járvány kitörése után alapított díjnak idén öt jelöltje volt, akiket a társaság Facebook-követői jelöltek, de a győztest már a szkeptikusok választották ki.  Bár mindannyian ugyanabban az egy kategóriában indultak, a társaság (és követői) külön megnevezte, munkásságuk mely elemeiért lennének érdemesek a kitüntetésre. A győztes Varga „Gyógygomba” Gábor „a Gazdasági Versenyhivatallal való szűnni nem akaró hősies hadakozásáért és mazsolázgatással összeszedett tanulmányokkal való érveléseiért olyan meredek állítások alátámasztására, mint hogy “minden gomba jó valamire…”, illetve hogy “a gombák világa tulajdonképpen egy gyógyszertár”, és különösen a Covid világjárvány idején valódi gyógymódok helyett hiú ábrándokkal való sikeres kereskedéséért” kapott jelölést.

Gődény György áltudományos és tudományellenes nézetei, összeesküvés-elméletek terjesztésre, és ezeket követő politikai ambíciói miatt került a listára, Dúró Dórát, a Mi Hazánk elnökhelyettesét pedig „oltásellenes és járványtagadó nézeteiért, valamint áltudományos alapokra helyezett politikai őrjöngéseiért”, illetve könyvdarálásért és ezzel egybekötött homofób- és transzfób megszólalásaiért találták érdemesnek. Jelölést kapott továbbá a tavalyi győztes „Orvosok a tisztánlátásért” csoport is, széles körben kifejtett tudományellenes és népbutító tevékenységükért, különös tekintettel a járvány elbagatellizálására. A címért versenyben volt az Origo.hu szerkesztősége „mind tudományos, mind pedig közéleti/politikai téren tartósan vállalhatatlan “hírszolgáltatásukért”, a “tények” túlontúl szabad értelmezéséért és a propagandacélok mellett a klikkek maximalizálásának kizárólagos hajhászásáért.”

A Pannon Kincstár épületében tartott díjátadót megelőzően kerekasztal-beszélgetést is rendeztek a szervezők, amelyen a társaság elnöke, Pintér András Gábor, Krekó Péter a Political Capital ügyvezető igazgatója, Falyuna Nóra nyelvész, valamint Hanula Zsolt, a Telex újságírója vettek részt. Mint mondták, idén újdonság volt, hogy beköszöntött a politika a jelöltek közé, az oltásellenesség politikai eszköz lett, és a választásokon két, országos listát állító pártnak is a vakcinaellenesség volt a fő üzenete.

Emellett megemlítették, hogy az Origo.hu jelölése is új színt hozott a versenybe: Krekó Péter szerint a lap jelölése azért találó, mert itt találkozik a politikai paranoia az áltudományos, ezoterikus aggodalmakkal, orosz propagandától az UFO-konteókig, ráadásul nagy társadalmi eléréssel. A beszélgetés résztvevői szerint érdemes azt is észrevenni, hogy az elmúlt években egyre nehezebbé vált a tudományos témák megvitatása a politika érintése nélkül – ebben feltehetőleg nagy szerepe volt a koronavírus-járványnak, ahol a tudomány megoldására várva a politikának kellett rövid távon biztonságot teremtenie.

A beszélgetésen emellett kiemelték, hogy a tudománytagadó vagy áltudományos nézetek könnyedén újratermelik magukat és elmélyítik a hívőket – erre épít mind ezeknek a kommunikációja, mind a közösségi médiás algoritmusok, amelyek folyamatosan hasonló tartalmakkal bombázzák a felhasználókat. Hozzátették: a fact-checkelés az elvakult konteóhívők meggyőzésében aligha segít, de a tényellenőrzésre tett erőfeszítések mindenképp hasznosak abban, hogy felhívják az egyes kérdésekben bizonytalan emberek figyelmét, hogy ne kezeljenek tényként minden állítást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.