A kutatócsoport a születéstől minden korosztályban vizsgálta a vérsejteket. A cambridge-i kutatók az elemzés során felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban „katasztrofális” változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, és romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben.

A tudósok szerint hasonló változások a bőrtől az agyig az egész szervezetben lezajlanak, és ez lehet az oka annak, hogy míg az emberek gyakran évtizedekig egészségesen öregednek, hetvenéves koruk után gyorsabb hanyatlás következik be.

Rájöttek a tudósok, mi védheti meg az erős dohányásokat a tüdőráktól

A dohányzás a tüdőrák kialakulásának egyik fő oka, ám ennek ellenére csak dohányzók kisebb részében alakul ki a tumor. Hogy ez miért van így, azt amerikai Albert Einstein College of Medicine kutatói próbálták meg kideríteni.

Peter Campbell, a tanulmány egyik vezető szerzője, a cambridge-i Sanger Intézet programvezetője elmondta, hogy kutatásuk végső célja az öregedési folyamat lelassítása lehet.

Az öregedés összetett folyamat, a tudósok eddig arra következtettek, hogy a sejtekben fokozatosan felhalmozódó mutációk rontják a szervezet megfelelő működését. A legújabb kutatás szerint azonban ez az elgondolás téves vagy hiányos, és a hanyatlásért inkább az időskorban dominánssá váló „önző” sejteket teszik felelőssé.

A Wellcome-MRC Cambridge-i Őssejtintézet tudósaival együttműködve Campbell és kollégái vérsejteket vizsgáltak minden korosztályban a csecsemőkortól hetven-nyolcvan éves emberekig. Megállapításuk szerint a 65 év alatti felnőttek csontvelőjében a vörös és fehérvérsejtek széles skáláját a 20 ezer-–200 ezer különböző típusú őssejtből álló változatos populáció termeli. A 65 éven felülieknél azonban merőben más a helyzet: vérsejtjeik körülbelül fele mindössze 10 vagy 20 különböző őssejtből származik, drámaian csökkentve a páciens vérsejtjeinek sokféleségét, ami kihat az egészségi állapotára.

Visszafordították az öregedést egerekben amerikai tudósok

A kaliforniai Salk Institute for Biological Studies tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy egy már ismert eljárás mennyire lehet hatásos az egészséges egereknél.

A Nature tudományos folyóirat friss számában publikált tanulmány szerint a vér előállításában részt vevő őssejtek idővel mutációkat gyűjtenek, de ezek többsége ártalmatlan. Ám ha a ritka "vezető" mutációk az őssejteket gyorsabb növekedésre késztetik, gyakran rosszabb minőségű vérsejteket termelnek. A harminc-negyven éves embereknél ez még nem okoz problémát, de hetvenéves kor felett ezek a gyorsan növekvő sejtek kezdik uralni a vérsejttermelést.

Campbell szerint a hetvenéves kor után beütő exponenciális növekedés magyarázza a hirtelen változást, azt, hogy miért válik törékenyebbé az ember. A gyorsabban növekvő vérőssejtek összefüggésbe hozhatók a vérrákkal és a vérszegénységgel, és azzal is, hogy az ember kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek vagy viseli rosszabbul a kemoterápiát.

Campbell hozzátette: más szervekre is kiterjeszthető elméletük. Ezért a kutatók most ugyanezt a folyamatot akarják megtalálni a bőrben, hogy megértsék, miért vezet az öregedés ráncosodáshoz, és miért gyógyulnak lassabban a sebek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.