A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) a természetvédelemben olyan, mint a klímakutatásban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC. A szervezet legfrissebb jelentésében – melyet 139 ország hagyott jóvá Bonnban – az a központi téma, hogyan lehet fenntarthatóbb módon, a biológiai sokféleség és az élelmiszerbiztonság fenyegetése nélkül halászni, vadászni és fát kitermelni.

A BBC szerint a szervezet szakértői azt találták, hogy

a világon emberek milliárdjai hagyatkoznak 50 ezer vadon élő állat-, növény és gombafajra élelmezési, gyógyászati, üzemanyag-ellátási és egyéb célokból. Az értékelés a természet széles körű kizsákmányolásáról fest képet. Az óceánokban élő halak nagyjából harmadát túlhalásszák, a vadon növő fák több mint tíz százalékát a fenntarthatatlan fakitermelés fenyegeti, a nem fenntartható vadászat pedig több mint 1300 emlősfajt sodort a kihalás szélére.

Az illegális halászat és a vadon élő állatok és növények kereskedelmének visszaszorítása, az erdők jobb kezelése, valamint a földet és erdőket gondozó őslakosok jogainak elismerése segítene szembenézni a kihívásokkal – írják a jelentésben.

Jean-Marc Fromentin, az értékelés franciaországi társelnöke szerint a fejlődő országok vidéki lakosságát veszélyezteti leginkább a nem fenntartható gyakorlat, és nekik kevés az egyéb lehetőségük, ami „gyakran arra kényszeríti őket, hogy még inkább kihasználják a már veszélyeztetett fajokat”.

450 cm helyett 112 cm: már olyan alacsony a folyó vízállása Rómában, hogy előbukkant egy ókori híd

Nero császár korából, vagyis az első századból származó híd maradványai tűntek elő az olasz főváros Tiberis-folyójának medréből, amelynek vízszintje minimálisra csökkent a rendkívüli szárazságban - jelentette a La Repubblica római napilap.

Az értékelést kommentálva Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az állatok és növények fenntarthatóbb felhasználása ösztönözheti a természetvédelmet és a természettel való harmóniában élést. „Ma egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye. A fajok fenntarthatatlan, illegális és szabályozatlan felhasználása a probléma része. A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme évi 23 milliárd dolláros üzlet, amely néhány gátlástalan ember vagyonát gyarapítja” – mondta Andersen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.