A bekapcsolásától számítva mindössze egy óra telt el, mire a Morti nevű robotkutya felismerte, és megtanulta, hogyan helyezze úgy a lábait, hogy azok ne essenek ki alóla. A szerkezet még később már járni is tudott – derül ki a Dezeen cikkéből.

A fejlesztés a Max Planck Intézet stuttgarti kutatóihoz fűződik, akik egy igen érdekes folyamatot akartak megérteni: arra voltak kíváncsiak, hogy az állatok miként jutnak el a botladozástól odáig, amikor már ténylegesen, hiba nélkül járnak. A Morti ebben helyzetben egyfajta modellt jelentett: általa olyan mozgásokat is szimulálni lehetett, amiket a vadonban nehéz, vagy egyáltalán nem lehet megfigyelni.

A kutyára hasonlító robotot egy különleges algoritmus tanította meg járni, miközben az érzékelői kiszórták a felesleges, vagy rossz információkat. A végeredményt nézve ez a folyamat tette lehetővé, hogy a robot elinduljon a tanulási fázison, és a kezdeti botladozást idővel járás váltsa fel. Esetében viszont minden sokkal gyorsabban ment: mindössze egy órára volt szüksége.

Max-Planck-Institut für Intelligente Systeme (MPI-IS)

A kutatók hangsúlyozták: egy állat gerincvelőjét, ami a járáshoz szükséges folyamatok egy igen fontos része, nehéz feltárni. A robot viszont lehetőséget ad a majdnem tűpontos modellezésre, miközben olyan kérdésekre is válaszokat kaphatnak, amiket a biológia önmagában nem tudna megválaszolni.

Max-Planck-Institut für Intelligente Systeme (MPI-IS)

A fejlesztés másik érdekessége a robothoz kötött számítógép fogyasztása: mindössze 5 wattot igényel, ami rendkívül kevés. Összehasonlításképp: a hasonló kísérleteket végző tudományos intézetek általában több tucat vagy több száz wattnyi energiát használnak el a munkájuk során.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.