Rövid szünetek beiktatása jó közérzetet biztosít a napi tanuláshoz vagy munkavégzéshez; a legalább néhány másodperces, de legfeljebb tízperces szünetek – egy temesvári tanulmány megállapításai szerint – pozitív hatással lehetnek az emberek közérzetére.

Ezek az úgynevezett mikroszünetek, rövid megszakítások csökkenthetik a fáradtságérzetet a mindennapi munkában vagy tanulásban, egyben növelhetik is az energiaszintet – erre a megállapításra jutott a Patricia Albulescu által vezetett kutatócsoport a romániai Temesvári Nyugati Tudományegyetemen. A tudósok tanulmánya a PLOS ONE online folyóiratban jelent meg. A napi, általában fél- vagy egy órás szünet sokak számára a mindennapi élet része, a kutatók szerint több, tízpercesnél rövidebb idejű mikroszünet viszont jó közérzetet biztosít.

Mutatunk négy egyszerű módszert a tanulásra, miközben felfedezheti a világot

Több hónapnyi tesztelés után a Google úgy döntött, leváltja a Google Earth többféle böngészős működését lehetővé tévő eddigi technológiát. Ennek eredményeként mostantól a Firefoxban, az Operában és a Microsoft Edge-ben is elérhető lett a szolgáltatás.

A kutatók egy metaanalízis keretében 22, a témában korábban megjelent tanulmányt értékeltek. Eredményeik szerint a mikroszünetek után az emberek energikusabbnak, valamint kevésbé fáradtnak érezték magukat. Arra vonatkozóan viszont az elemzés nem hozott egyértelmű eredményeket, hogy az emberek a szünet után produktívabbak-e vagy sem, csak azt állapították meg, hogy a teljesítmény nem csökkent.

Friedhelm Nachreiner pszichológus, a Munka-, Gazdasági és Szervezetpszichológiai Kutatási Társaság elnöke – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – azt mondta, „ezek a mikroszünetek valójában nem a regenerálódást szolgálják, hanem a túlzott kifáradás megelőzését”.

A fejfájást vizsgálták az SZTE kutatói, címlapra kerültek vele

A brucellózis elsősorban állatokat érint, de akár emberekre is átterjedhet. Egy floridai férfi vaddisznóktól kapta el a betegséget, amelyből csak erős antibiotikum-kúrával sikerült kigyógyítani.

A tanulmány szerzői maguk is kifejtették, hogy az energiaszint és a fáradtság mellett a jövőben más lelkiállapotokat is elemezni kell, például a szorongást vagy a feszültséget. Azt sem tudták megválaszolni, hogy mikor érdemes mikroszünetet tartani, és annak mennyi az optimális ideje.

A tanulmány szerzői hozzátették azt is, hogy sok munkavállaló úgy érezheti, a szüneteket „kontraproduktív viselkedésnek” tekinthetik, ezért a kutatók arra kérték a vezetőket, hogy a jövőben ösztönözzék alkalmazottaikat mikroszünetek tartására. Ezek egyébként az egyetemi hallgatóknak is segíthetnek abban, hogy feltöltődjenek például az előadásokon vagy akár online tanulás közben – jelezték.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.