Az elmúlt néhány évünket egyértelműen a koronavírus-járvány határozta meg. A hullámok egyre-másra követték egymást, és volt egy pont, ahol még nem lehetett tudni, enyhülni vagy erősödni fog a vírus erőssége. Azóta már kiderült, hogy szerencsére előbbi forgatókönyv következett be – a hullámok azonban nem tűntek el. És úgy tűnik, nem is fognak.

A Nature arról ír, hogy néhány országban ismét emelkedésnek indult a fertőzések száma, amit az XBB.1.16 kódjellel ellátott vírustörzs dominanciája okoz. Rajesh Karyakarte, az indiai Byramjee Jeejeebhoy Orvosi Egyetem kutatója szerint a kórházakat új esetekkel megtöltő hullámoktól már nem kell tartanunk, ám olyanokra számíthatunk, ami sok embert fertőz meg, de viszonylag enyhet tüneteket okoz.

A tudós arra is felhívja a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány hullámai eltérnek az influenzánál megszokott éves ciklustól, és egyre valószínűtlenebb, hogy egy ilyen „kiszámítható” ciklusba rendeződjön.

Túry Gergely

Trevor Bedford, az amerikai Fred Hutchinson Rákkutató Központ evolúcióbiológusa szerint a járvány terjedése nem lett lassabb az elmúlt években, és egyelőre nem látni, hogy mitől lassulna le.

Karyakarte a medRxiv preprint szerveren közzétett tanulmányában arról ír, hogy Indiában márciusban vált dominánssá az XBB.1.16 törzs, és úgy gondolja, hogy ez a világ más részein is meg fog történni. A tudós csapatával együtt több mint 300 esetet vizsgált meg 2022 decembere és 2023 májusa között, és arra jutottak, hogy ez a variáns a korábbi omikronhoz hasonló enyhe tüneteket okoz, kevés kórházi esetről és alacsonyabb halálozási rátáról tudni.

Egy tanulmány szerint minden huszadik, újonnan diagnosztizált cukorbetegség a Covidhoz köthető

Kanadai kutatók majdnem 630 ezer ember adatait nézték át, hogy kiderüljön, van-e összefüggés a koronavírus-fertőzés és a cukorbetegség kialakulása között.

Az Egészségügyi Világszervezet április 17-én az XBB.1.16-ot megfigyelésre ajánlott variánsnak nyilvánította. Tom Wenseleers, a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem evolúcióbiológusa szerint valószínűleg egy adott ország korábbi hullámainak nagyságától és időzítésétől függ, hogy ez vagy egy másik új változat okoz-e megugrást a fertőzések számában. Európában a változat kevésbé elterjedt és lassabban terjed, az Egyesült Államokban azonban már a fertőzések 11 százalékát teszi ki.

Bedford szerint egyes országokban évente három-négy alkalommal növekszik a fertőzések száma, ami nagyrészt a vírus folyamatos változásának rohamos ütemének köszönhető. Wenseleers szerint ugyanakkor a gyors mutáció és a rövid ideig tartó emberi immunitás kombinációja valószínűleg megakadályozza, hogy a koronavírus szezonális vírussá váljon.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.